Úgy véljük, a kárpátaljai magyarság szempontjából külön kell választanunk a kettős állampolgárság biztosításának és a Szülőföld Alaphoz kapcsolódó problémák gyakorlati megoldásának kérdését, s azt a módot, ahogyan ezeket a problémákat a jelenlegi magyar kormányzat kezeli - állapította meg a KMKSZ elnöke. -Mindenekelőtt hadd szögezzem le: érthetetlen számunkra, miért nem hívták meg e tanácskozásokra az érintetteket, vagyis a határon túli magyar közösségek képviselőit, holott nyilvánvaló, hogy mindkét kérdéskör alapvetően befolyásolhatja a jövőnket.
- A kárpátaljai magyarságot mindenekelőtt az érdekli, miként tarthatják a kapcsolatot az anyaországgal azok után, hogy az 2007-ben bevezeti a schengeni egyezmény igen szigorú előírásait. Mit eredményeztek e tekintetben a magyar kormányzat legutóbbi kezdeményezései?
- A magyar kormány által e tárgyban szervezett múlt heti budapesti tanácskozás lényege, hogy az általuk meghívott nyugati szakértők szerint a schengeni rendszerbe gyakorlatilag semmilyen olyan kedvezmény nem illeszthető bele, amely a kárpátaljai magyarság számára megnyugtató megoldást jelenthetne (mint amilyen például a kettős állampolgárság intézményének korlátozott bevezetése lenne). Látnunk kell azonban, hogy ha az érintett nyugat-európai országok szakértőit kérdezzük e tárgyban, ők csakis azt erősíthetik meg, hogy ebben a helyzetben gyakorlatilag semmit sem lehet tenni helyzetünk javítása érdekében, így a budapesti tanácskozás természetesen nem is hozott semmi újat a számunkra. Meggyőződésem: bármilyen áttörésre e tekintetben csakis határozott kormányzati szándék és kiállás esetén számíthatunk. Sajnos azt kell mondanom az elmúlt napok fejleményeit tekintve, hogy ma Budapesten a mindenkori balliberális kormányok legrosszabb hagyományait követik, vagyis úgy döntenek rólunk, hogy nem hívnak meg az ezzel kapcsolatos tanácskozásokra, nem kérik ki a véleményünket sem. Jelen esetben ez különösen szembeötlő módon történt, hiszen nemcsak a KMKSZ-t nem hívták meg a szóban forgó tanácskozásokra, hanem az MSZP-közelinek tekinthető határon túli magyar szerveződéseket sem. Sőt arra sem méltattak bennünket, hogy tájékoztassanak a fejleményekről.
- A kulcsmomentuma ennek az egész kérdéskörnek valószínűleg mégis az a Máért-tanácskozás lehet, ahol - ha hihetünk a kormányzati ígéreteknek - mégiscsak megvitatják e témákat a határon túli magyarsággal.
- Úgy vélem, hogy a magyar kormányzat részéről politikailag értelmetlen volna olyan Máért-tanácskozást összehívni, amely nem tud érdemleges választ adni a határon túli magyarságot leginkább érintő kérdésekre, elsősorban a schengeni problematikára. Ha ugyanis megteszi ezt, a legutóbbi Máért-ülés forgatókönyve fog megismétlődni, amikor a kormányzat egyedül marad az ellenzéke és a határon túli szervezetek alkotta egységfronttal szemben. Ugyanakkor nap mint nap láthatjuk, hogy az égető kérdéseket érdemben kezelni nem tudják. Mindebből az következik, hogy a kormányzat szempontjából az lenne a legegyszerűbb, ha mégsem hívnák össze a Máértet. Ennek megfelelően mindaddig, amíg nem kapok meghívót a Máért soros értekezletére, abból indulok ki, hogy a jelenlegi kormányzatnak nem érdeke összehívni a testületet, s az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy már nem is hívják össze azt a választásokig.
- Az elmúlt hetekben számos elképzelés látott napvilágot azzal kapcsolatban, milyen jogállás mentén lenne biztosítható a határon túli magyarok problémamentes anyaországi beutazása. Ezek közül egyik sem jelenthetne jó megoldást a számunkra?
- Valamennyi esetben ugyanaz a probléma merül fel: nem illeszthetők a schengeni rendszerbe. A schengeni rendszerbe egyébként egyetlen dolog illeszthető: a normális kettős állampolgárság. Bármilyen más megoldásról bármelyik szakértő pillanatokon belül kimutathatja, hogy nem működőképes.
- Fenntartásait fogalmazta meg a KMKSZ a Szülőföld Alappal, annak a napokban létrehozott tanácsával kapcsolatban is...
- A magyar kormányzat bejelentette, hogy az alap kezelésére létrehozott tanács személyi összetételét egyeztette az érintettekkel. Ami azonban Kárpátalját illeti, ez a megfogalmazás egyszerűen hazugság. Nemcsak, hogy nem egyeztettek velünk, hanem kifejezetten mellőzték a KMKSZ-t. Ami a tanács vezetőjének személyét illeti, kaptam ugyan egy levelet Szabó Vilmos politikai államtitkártól, ám abban csupán tényként közli, hogy ki lesz a testület elnöke, s mintegy elvárásként szerepelt, hogy ezt hagyjuk jóvá. Mi természetesen jeleztük, hogy mivel e tárgyban nem egyeztettek velünk, ezért nem is nyilvánítunk véleményt ebben a kérdésben. Ami a kárpátaljai magyarság képviseletét illeti az állítólag egymilliárd forintnyi támogatás sorsáról döntő tanácsban, az illetékes magyar hatóságok ígéreteivel ellentétben visszalépés történt, hiszen megkérdezésünk nélkül a nyíltan UMDSZ-es, Gajdos István elkötelezett hívének számító Kőszeghy Elemért jelölték a tanácsba, akit semmiképpen sem lehet a kárpátaljai magyarság egészét képviselő személynek nevezni. Kinevezéséről a sajtóból értesültünk, már csak ezért is nyilvánvaló, hogy szó sem volt egyeztetésről a személyét illetően. Az eset egyébként jelzésértékű. Az én értelmezésemben annak a bizonyítéka, hogy továbbra is a KMKSZ-ellenesség és a feltétel nélküli Gajdos-pártiság határozza meg a magyar kormányzat Kárpátalja-politikáját.
Kárpátalja - fideszfrakcio.hu