"A köztársasági elnök valódi súlyát morális fellépése adja meg (...). Elsősorban magatartásával, megszólalásaival adhat mintát, mértéket." Az elnöknek - folytatta - ma az a kötelessége, hogy az értékek tiszteletére hívja fel a figyelmet. Most, amikor nagyfokú értékvesztés jellemzi a társadalmat, morális fogódzókat kell nyújtania. A legnehezebb feladat megtalálni azokat az alkalmakat, amikor el lehet mondani egy fontos üzenetet, ami sokszor csak egy-egy szimbolikus gesztus, de amelytől maradandó hatás várható - mondta az államfő. "Ha az elnök megérzi a társadalmi igényeket - és én azt érzem, hogy az emberekben megérett a változás utáni igény -, akkor igenis lehet nagy hatású a tevékenysége" - mondta Sólyom László.

A kettős állampolgárság ügyéről azt mondta, hogy azt meg kell oldani, mert a határon túli magyarok jogos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Szerinte kellő szakmai előkészítés után kell ismét foglalkozni az üggyel; s a szomszédos államokkal is meg lehet értetni, a kisebbségben élő magyaroknak adandó kettős állampolgárság nem jár semmilyen negatív következménnyel számukra sem. "Minden ellenkező híreszteléssel szemben nem áll, hogy az EU bármilyen jogi kifogást támaszthatna. Ilyen akadály nem létezik, az unió több tagállamában ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye" - mondta Sólyom László. Rámutatott, hogy a határon túli magyarok igénylik a kettős állampolgárságot, a kérdés napirenden van, különféle politikai ígéretek hangzottak el, és jelenleg is folynak előkészítő munkálatok. "Nem lehet sem visszatáncolni, sem félbehagyni. Ezt a kérdést rendezni kell, hiszen jogos igények vannak. A megoldáshoz azonban az alapoktól újrakezdett szakmai alapozás szükséges, továbbá tárgyalások az összes érdekelttel. Ebben a kérdésben nem kötelességünk az Európai Unióval egyeztetni, viszont látni kell, hogy pusztán jogi kérdésről van szó, s ezért a szomszédos államokkal politikai párbeszédet kell folytatnunk. Meg kell értetni, hogy miről van szó" - fejtette ki az elnök. A szomszédos államok részéről tapasztalhatók olyan reakciók is, amelyek azt mutatják, hogy sok félreértés és indokolatlan félelem lehet a kettős állampolgárság ügye körül. A köztársasági elnöknek, aki az Alkotmány szerint felelősséggel tartozik a határon túli magyarokért, komoly szerepe lehet a tisztázásban - mondta Sólyom László. "Megválasztásom után minden oldalról megkerestek a határon túli magyar szervezetek vezetői, és támogatásomat kérték a törekvéseikhez. Én nagyon fontosnak tartom, hogy minél előbb találkozzunk, függetlenül attól, hogy lesz-e Magyar Állandó Értekezlet. Mindegyik határon túli szervezet vezetőivel tárgyalni szeretnék, Tőkés Lászlóval éppúgy, mint Markó Bélával, és lehetőleg egy asztalnál" - mondta az elnök. Hozzátette, hogy nemzetközi, például az Európa Tanács velencei bizottságában szerzett tapasztalatai szerint az Európa Tanácsban és az Unióban nincs elegendő mélységű tájékozottság a közép- és kelet-európai kisebbségi kérdést illetően. "Közösen tisztáznunk kell a fogalmakat, legelőször a nemzet fogalmát, amelyet teljesen eltérő, sőt összeegyeztethetetlen értelemben használnak az egyes államok. Van, aki a nemzet alatt az állampolgárok összességét érti, a másik felfogásban a nemzet etnikai vagy kulturális közösséget és azonosságot jelent. A másik nehézség, hogy keveset tudnak a történelmünkről, arról, hogy egyáltalán hogyan kerültek kisebbségi sorba a magyarok. Ezen a téren szinte ismeretterjesztő munkára is szükség van" - fejtette ki az államfő. "A december 5-i népszavazás legnagyobb problémája az volt, hogy nem tisztázták a kérdést a maga összetettségében. Ha pedig csupán érzelmi alapon, vagy a belpolitikai hasznosság szempontjából vetődik fel, akkor annak olyan is lesz az eredménye" - mondta az elnök. Sólyom László rámutatott arra is, hogy a határon túli magyaroknak adandó kettős állampolgárság ügyében ő nem dönthet. Az állam külpolitikájától függetlenül nem képviselheti ezt a kérdést.
"Alkotmányos kötöttségem, hogy a mindenkori kormány külpolitikáját kell képviselnem, játékterem csak ezen belül van. Természetesen az államfő ezen belül elhelyezheti a maga hangsúlyait. Ugyanakkor a kormányzat sem kényszerítheti a köztársasági elnököt arra, hogy olyasmit képviseljen, amivel nem ért egyet" - fűzte hozzá.

A Zengőre tervezett katonai radar ügye kapcsán Sólyom László úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint csak akkor lehet alkotmányos a lokátor megépítése, ha bebizonyították, hogy nincs semmilyen más lehetőség. Ilyen bizonyítékot mindeddig nem szolgáltattak. A 2004 őszén nyilvánosságra hozott szakértői jelentés szerint is van alternatív megoldás. Kifejtette, hogy a környezettudatos gondolkodás nem szűkül a természetvédelemre, hanem életszemlélet. Olyan életről szól, ahol nem a fogyasztás az életminőség mércéje, helyette a természeti és kulturális sokféleség megőrzése, a jövőért való felelősség, s általában is az értékek dominálnak. A Zengő ügye mutatja, hogy nemcsak Bős-Nagymaros szimbolikussá vált ügye tudta megmozgatni az országot, de mindig lehetnek ilyen ügyek. "Magyarország jövőjére optimistán tekintek, s ehhez az ilyen tisztességes, bátor, együttműködő emberekből álló szerveződések adnak reményt" - jelentette ki az államfő, hozzátéve, hogy ősszel személyesen is részt vesz a Zengő-napokon.

Arra a kérdésre, milyen szerepe lehet az államfőnek a kormány és az ellenzék konszenzusának hiánya miatt húzódó jogalkotási feladatok, személyi döntések ügyében, Sólyom László kifejtette: elnöksége alatt az Alkotmánybíróság nagyon szigorúan behatárolta a köztársasági elnök jogi cselekvési lehetőségeit, ezek többsége pedig az államszervezet demokratikus működése veszélybe kerülésének esetére, azaz rendkívüli események idejére szorítkozik. "Az alkotmánybíró-választás késleltetését már én is átéltem. Józan ésszel nem látható be, hogy a pártok miért nem jutnak dűlőre, alkalmas jelölt volna bőven. Amennyiben az Országgyűlés vagy a kormány mulasztása miatt határozatképtelenné válik egy alkotmányos intézmény, valóban közbe kell szólni. De jól emlékezhetünk arra is, hogy egyszer már Mádl Ferenc elnök összehívta a közjogi méltóságokat az alkotmánybíró-választás kérdésében, mégsem ment előre egy fikarcnyit sem az ügy" - mondta az államfő. Sajnos a parlament és a végrehajtó hatalom esetenként nincs tisztában alkotmányos felelősségével, ilyen szempontból nagyon sokat romlott az alkotmányos kultúra színvonala - fűzte hozzá.

A pénteki hivatalba lépési ceremónia visszafogottságáról szólva elmondta: beiktatás jogilag nem létezik. Az Országgyűlés megválasztotta, ő letette a hivatali esküt, ezek után semmilyen további aktus nem szükséges az államfői működés megkezdéséhez. "Úgy érzem, a stílusomhoz sem illik, hogy huszárok vonuljanak, ágyúk dörögjenek. Az államfő nyilvánosság előtti első fellépésére pedig illőnek és nagyon alkalmasnak érzem augusztus 20-át. Akkor valóban lehet tartalma, aktualitása annak, hogy a köztársasági elnök a nép elé álljon" - mondta Sólyom László. A köztársasági elnöki hivatalról szólva Sólyom László elmondta: a vezetője Paczolay Péter lesz. Több szervezeti egység megszűnik, így például a belföldi programok szervezéséért felelős, illetve a társadalompolitikai főosztály, lesz viszont egy önálló protokoll osztály. Ez azt jelenti, hogy a sok feladatot ezentúl a
Külügyminisztérium helyett önállóan lát el a hivatal. A protokoll osztályt a volt nigériai nagykövet, Szabó György vezeti, aki korábban az állami protokoll helyettes vezetői posztját is betöltötte. Nem lesz viszont állandó tanácsadó testülete az államfőnek, minden kérdéshez megkeresik a megfelelő szakembereket, pártállástól függetlenül.

Sólyom László első külföldi útja a hagyományoknak megfelelően Ausztriába vezet augusztus 26-án. Az államfő hozzátette, hogy azt követően, még augusztusban Lengyelországba látogat, hogy részt vegyen a Szolidaritás negyedszázados évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. "Nagyon örülök, hogy ott állhatok, sőt beszélhetek majd a legendás gdanski hajógyár kapujában" - tette hozzá.

MTI - fideszfrakcio.hu