"Nagyon nehéz helyzetben van a méhészeti ágazat" - mondta Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a 18. alkalommal megrendezett jászberényi nemzetközi méhésztalálkozó és mézvásár sajtótájékoztatóján szombaton Jászberényben. A lengyel, spanyol és szlovák méhészeket is vendégül látó eseményen a szakember hangsúlyozta, hogy amíg a magyar méhészek csak papíron szervezettek, de gazdaságilag, az értékesítésben nem, addig a hordóban eladott mézével versenyezhet csak a piacon, ahol az árat a világ legalacsonyabb életszínvonalon élő termelői, a minőséget az európai uniós élelmiszerkönyv diktálja. Ez utóbbit pedig a méhészek beleszólása nélkül, a tőkeerős mézkiszereléssel foglalkozó világcégek igényeinek megfelelően alakították ki - tette hozzá az elnök a gondokat sorolva. Ugyanakkor reménykeltőnek nevezte, hogy a magyar termelők integrálódnak a professzionális európai méhész szervezetbe, ahol egyre komolyabb szerepet játszanak. Beszámolt arról is, hogy a magyarországi gazdálkodók még hosszú évekig a hordós kiszerelésű méz piacán lesznek ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület fél éve munkába kezdett e terméknél is a minőségi szigorítás érdekében, amihez komoly segítséget és támogatást kapott az agrártárcától.
Bross Péter az MTI-nek elmondta: a tavalyi adatok szerint 15 ezer méhész tevékenykedik Magyarországon, akik közül 11 ezer az országos egyesület tagja. Az évekig 600 ezres létszámon stagnáló méhcsalád-állomány fokozatosan nő, az elmúlt évben már 946 ezret regisztráltak. Átlagos években 20-22 ezer tonna a magyarországi méztermelés mennyisége, melyből 15 ezer tonnát az európai uniós országokba értékesítnek, míg közel ezer tonna kerül a közösség határain túlra, igaz ez mind üveges kiszerelésben. A fenti számok alapján 40 dekagramm mézet fogyaszt egy magyar évente, de a házi eladásokat is figyelembe véve a fél kilót is elérheti ez a mennyiség.

MTI - fideszfrakcio.hu