A rendszerváltást követően, illetve a Meciar-korszak idején Dél-Szlovákiában sorozatosan mentek tönkre a vállalatok. Régiónk felvidéki részét is súlyosan érintette a probléma. Garamkövesden például még nem is olyan rég vágóhíd és húsfeldolgozó üzem működött Galícia néven, amely azonban az egyik napról a másikra bezárta kapuit.
Sliva Judit, a falu polgármestere szerint senki nem tudja, milyen okból szűnt meg az üzem, de valószínűleg az uniós szabványok bevezetésének anyagi vonzatát nem tudta fedezni a vállalat saját erőből.
Az oroszkai cukorgyár 1893-ban alakult és már az első kampány évében, 1894-ben naponta 120 vagon répát dolgozott fel. A község polgármestere, Nagy Lajos szerint a falu lakossága nem csak munkát talált itt, hanem mellékkeresetre is szert tehetett, hiszen amit a kertjében kitermelt, azt el tudta adni az itt működő konzervgyárnak. A kilencvenes évek azonban ezt a vállalatot sem kímélték. A polgármester ma sem érti, hogy miért éppen az oroszkai cukorgyárat kellett megszüntetni, amikor itt kiváló feltételek adottak a működéséhez, mint ahogy azt sem, hogy a cukorgyárral együtt miért kellett a konzervgyárat is felszámolni. Számára az is kérdéses, hogy akkoriban mindent megtettek-e a vezetők a gyár megmentése érdekében. Oroszka jelenleg is azon fáradozik, hogy egy komoly befektetőt találjon, aki nemcsak munkahelyeket teremtene, hanem a község költségvetését is jelentősen befolyásolná, hiszen a gyár bezárását követően Oroszka több millió koronás iparűzési adótól esett el.
Tuba Lajos, a Fórum Régiófejlesztési Központ igazgatója nem látja kritikusnak a helyzetet a határvidékeken, hiszen a párkányi papírgyár, vagyis a legtöbb munkahelyet teremtő vállalat megmaradt a rendszerváltást követően is. Az is igaz, hogy az itteni vállalatok nem mindegyike tudta a struktúraváltást megvalósítani. Szerinte eddig nem volt olyan helyi erő, amely megpróbálta volna idecsalogatni a befektetőket. Ráadásul Párkány a híd megépüléséig gazdaságilag kevésbé vonzó hely volt.
"Párkány és környékének jelenleg nagyon sokat jelentenek a magyarországi gyárak, mint például a Szuzuki, és az olyan szerveződések, mint az Ister-Granum Eurorégió. Nagy jelentőséggel bír a térségben a párkányi fürdő is. Úgy tűnik, mára a helyi politika is felnőtt odáig, hogy aktívan cselekedjen, és a szlovák oldal is igyekszik az esztergomi gazdasági folyamatokba bekapcsolódni" - mondta lapunknak Tuba Lajos.
Farkas Iván parlamenti képviselő, Nyitra megye pénzügyi bizottságának elnöke szerint egyes külföldi cégek már ezt a régiót is célba vették. Azonban azt a kérdést is fel kell tenni, hogy az önkormányzatok felkészültek-e a nagyobb beruházások befogadására. "Ebed térségében komoly külföldi üzleti aktivitást váltott ki az ipari park létesítése. A működés előfeltétele azonban a Párkány és Esztergom közötti majdani teherkomp üzembe helyezése, amely lehetővé tenné a gyors árumozgást. Nagyon fontos szempont a beruházó számára, hogy legyenek rendezett tulajdonú, közművesített telkek - jelentette ki Farkas Iván, aki biztos abban, hogy a közeljövőben ebben a térségben is megtelepülhetnek a jelentősebb vállalkozások"

Forrás: Hídlap