Csökken a kórházi férőhelyek száma

"A működő kórházi ágyak száma 10 000 lakosra egész Magyarországon:
1990: 98,3
1995: 89,7
2000: 81,8
2003: 78,9"
(Metro:2005 febr.24, p2.)

A kórházi ellátás Budapesten a kórházi ágyak száma ill. a működő ágyak száma tekintetében a következőképpen alakult:
ágyszám működő
1980 30 071 28 527
1990 30 956 29 664
2000 23 990 23 659
2002 23 166 22 934
2003 22 658 22 523
Forrás : KSH
(Budapesti Reggel, 2005 márc. 14. p.3)


Az ápolók száma nemzetközi összehasonlításban kevés
Az 1000 lakosra jutó ápolók száma:
Finnország: 21,7
Csehország: 7,8
Magyarország 5,4
(Budapesti Reggel, 2005.03.18, p.3)


Nő az orvoshiány

"Csökkent tavaly a budapesti háziorvosok száma: 2004 végén 2003-hoz képest tízzel kevesebb, 966 szakorvos tevékenykedett. Az általuk végzett vizsgálatok száma hétmillió 843 ezer volt, 2,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. E szerint naponta átlagosan 32 beteg kereste fel őket, eggyel többen az előző évinél. A fővárosban tavaly 343 házi gyermekorvos egymillió 569 ezer vizsgálatot végzett, naponta átlagosan 18 beteget látva el. Az év folyamán a 23 központi háziorvosi ügyeleti szolgálat ambulanciáján több mint 69 ezer beteget láttak el. A hívásra történt beteglátogatások száma mintegy 80 ezer volt; mindkettő kevesebb az egy évvel korábbinál. (K. A. I.)"
(Népszabadság,2005.05.24.)

A helyzetet tovább rontják az elbocsátások

"Gazdálkodási nehézségei miatt több száz dolgozójától válik meg júniusban az Országos Gyógyintézeti Központ (OGYK). Az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intézmény milliárdos adóssággal küszködik, ezért a szaktárca racionalizálási programra szólította föl vezetőit. Emiatt kerül sor az egészségügyben eddig példátlan mértékű elbocsátásra. (...). Legalább száz embert bocsátanak el az év végéig az Országos Vérellátó Szolgálattól is, ugyancsak gazdálkodási nehézségek miatt. Miskovits Eszter főigazgató elmondta: zömében a nyugdíjazásuk után tovább foglalkoztatottak munkaviszonyának megszüntetésével, illetve a 65 éven felüliek nyugdíjazásával karcsúsítanak az OVSZ-nél."
(Népszabadság, 2005.05.06.)

"Hat fővárosi kórházban hetvenhét ember veszíti el az állását. Az érintett intézmények: Károlyi Sándor kórház, Péterfy Sándor utcai kórház, Schöpf-Merei Ágost kórház, János Kórház, Nyírő Gyula kórház. A végleges létszámleépítéshez nyolcvannyolcmillió forintot már megelőlegezett a főváros. Az államtól most 80 milliót pályázaton szeretne visszakapni a végkielégítések kifizetésére.
Hatvanhatmillió forintot azonban így is a saját kasszájából kell állnia, mivel a szabadságmegváltás, a jutalmak és a 13. havi fizetések fedezetére nem lehet pályázni. Az erről szóló javaslatot a Fővárosi Közgyűlés már jóváhagyta. Legrosszabbul a János Kórházban járnak, harminc munkatárstól válnak meg, a Nyírő Gyula kórházban huszonegyen kereshetnek új munkahelyet, közülük tizenkilencen az intézmény fizikai dolgozói. Az orvosokat nem tizedelik: csak háromnak kell távoznia. Az intézményeknek vállalniuk kellett, hogy a létszámcsökkentés után osztályaik működése megfelel a minimális követelményeknek. A betegellátás nem romolhat, a várakozási idő nem növekedhet, és öt éven belül nem vehetnek fel új munkaerőt."
(Budapesti Reggel, 2005.06.10.)

Betegek kiszolgálásának színvonala 12 ország között a 10.helyen

"A brüsszeli székhelyű szakértői csoport, a Health Consumer Powerhouse szakértői a betegek kiszolgálásának színvonalát vizsgáló felméréssel 12 országot vettek górcső alá - köztük Magyarországot is. A megszerezhető 60 pontból a legjobbak 46-48 pontot értek el. A magyar egészségügyi rendszert 35 pontra értékelték, s ezzel a tizedik helyre sorolták.
(...) A legjobbakra - Hollandia, Svájc, Németország - a hatékony gyógyítás, a nyitottság, "a fogyasztó az úr" szemlélet jellemző. Az orvosi munka színvonalát tekintve Svédország a legjobb"
(Népszabadság 2005. augusztus 8.)

A magánorvosok vényírási jogát korlátozó rendelet sérti a betegek alapvető jogát

"A magánorvosok vényírási jogát korlátozó rendelet visszavonását követeli a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (Sinosz) is. Az új szabály, amely októbertől megtiltja a magánpraxisban dolgozóknak, hogy kiemelt - 90, 100 százalékos - támogatású, illetve közgyógyellátásra szólóan rendeljenek gyógyszert és gyógyászati segédeszközöket, rendkívül nehéz helyzetbe hozza a siketeket és nagyothallókat - panaszolta lapunknak Nyírő Zsoltné, a Sinosz irodavezetője. Több ezren a közgyógyellátás keretében kapják a hallókészüléket és a hozzájuk tartozó elemeket. Ezek felírása és átvétele eddig egy helyen is megtörténhetett, mert az eszközök forgalmazóinak zöme orvost alkalmazott, aki a beteg rendszeres ellenőrzése mellett fölírta a hallókészülékhez járó elemet. A jövőben azonban minden egyes elemcserére jogosító receptért előbb el kell majd menni a szakrendelőkbe, amelyek már most is zsúfoltak.
(...)
A magánorvosok receptírási jogának korlátozása jóval túlmutat egy-egy speciális betegcsoporton - állítja Weltner János, a Semmelweis Egyetem sebésze, aki szerint az intézkedés a beteg alapvető jogát is sérti, hiszen a támogatáshoz - függetlenül attól, hogy magán- vagy közfinanszírozott orvost választ-e a beteg - szektorsemlegesen kellene hozzájutnia. A már hetek óta tiltakozó pszichiáterek mellett példaként a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező több száz háziorvost említette. Októbertől az ilyen praxisokat teljesen ellehetetleníti ez a kormányrendelet. Képtelenség - mondja -, hogy egy háziorvos ne írhasson fel kiemelt támogatású gyógyszert, miközben az egészségbiztosító évek óta szabotálja a korrekt szakmai ellenőrzéseket."
(Népszabadság 2005. augusztus 6.)


ÁSZ: belső ellenőrzés, hiánya, pazarlás az Egészségügyi Minisztériumban

A monitoring, belső ellenőrzés, a stratégiai tervezés hiányát állapította meg az Egészségügyi Minisztériumot vizsgáló jelentésében az Állami Számvevőszék. Az ellenőrző szerv szerint Magyarországon minden negyedik kórház rekonstrukcióra szorul. Nem hasznosított, illetve fellelhetetlen tanulmányokra fordított több mint félmilliárd forintot az egészségügyi reform előkészítésére létrehozott programiroda - állapította meg az Állami Számvevőszék csütörtökön nyilvánosságra hozott vizsgálata.
- Számomra megdöbbentő adat volt, hogy milyen arányban készítenek különböző tanulmányokat és azok felhasználatlanul kerülnek irattárba, miközben állandó probléma, hogy az előkészítés nincs megoldva - mondta Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke, amikor a minisztérium fejezeti működéséről készített jelentést ismertette munkatársaival budapesti sajtóértekezletén. [A vizsgálat megállapításai után kezdődött meg a tárcánál a dokumentumok rendszerezése, és utána már meg is kezdhették az anyagok nyilvántartásba vételét - fideszfrakcio.hu]
Bihary Zsigmond főigazgató elmondta (...) az elkészült szakértői anyagoknak volt olyan része, ami nem volt fellelhető, azt pedig egyértelműen megállapította az ellenőrzés, hogy a dokumentumokat nem hasznosították. Ezek a szakértői tanulmányok semmilyen minisztériumi előterjesztésben, koncepciótervezetben nem jelentek meg - hívta fel a figyelmet.
Lóránt Zoltán, az ÁSZ másik főigazgatója egyebek között arról beszélt, hogy ma minden negyedik kórház rekonstrukcióra érett.
(magyarorszag.hu, 2005. június 30.)