Az indítvány, amelyről a végső szót a tulajdonos Magyar Nemzeti Tanácsnak, a szerbiai magyarság országos kisebbségi önkormányzatának kell kimondania, mintegy 40 százalékos létszámleépítést irányzott elő, amelyet a kiadó - Kókai Péter főszerkesztő javaslatára - mintegy 23 százalékosra mérsékelt, és 75 megmaradó alkalmazottal számol. Változatlanul hagyta viszont az átszervezési terv készítőjének azt az indítványát, hogy a szerkesztői munkát Szabadkára (Subotica) vonják össze, a többi magyarok lakta központban - Újvidéken (Novi Sad), Zentán (Senta), Topolyán (Backa Topola), Magyarkanizsán (Kanjiza) és Nagybecskereken (Zrenjanin) - csak egy-két főmunkatárs maradjon, s készüljön el a külsős munkatársi hálózat létrehozásának terve.
Mint Józsa László, az igazgatótanács elnökhelyettese az ülésen hangsúlyozta, bármennyire fájdalmas is az átszervezés, elkerülhetetlen, mert ha nem hajtják végre, a vajdasági magyarság fontos intézménye záros határidőn belül tönkremehet. Mihók Rudolf, a kiadói kft vezérigazgatója szerint nemcsak a szerkesztőségben mutatkozik létszámfölösleg, hanem a kiegészítő részlegeknél és a nyomdában is. Bár a Magyar Szó 2005 első félévében nullszaldós volt, rossz jel, hogy az eladott példányok száma 6,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Az ülésen a szerkesztőség képviselője szakmai szempontból kifogásolható anyagnak tartotta az előterjesztést, amelynek szerinte egyetlen célja, hogy a lap Szabadkára kerüljön. Javaslatait, hogy a szerkesztés maradjon Újvidéken, a Bánátban továbbra is legyen két főállású munkatárs, és a szerkesztőbizottság kapjon véleményezési jogot az átszervezésre vonatkozó végső döntéshozatal előtt, az igazgatótanács elutasította.
A kérdés körüli indulatokat jelzi, hogy Galambos László igazgatóbizottsági tag el se ment az ülésre, írásban elutasította a javaslatot, és úgy foglalt állást, hogy a Magyar Szó átszervezésével kapcsolatban kérjék ki a fontos magyar intézmények, szervezetek és egyének véleményét is.

MTI - fideszfrakcio.hu