Noha a "himnuszbizottság" többször is konzultált munkája közben a különféle etnikai csoportok képviselőivel, a vita így is várhatólag számos módosítást eredményez. A végső döntés a szöveg tartalmáról és formájáról a kormányé.
A nemzeti himnuszok a nemzeti öntudat kifejezői és erősítői, s általában nagy szerepet játszanak a nemzethez tartozók közti összetartozás érzésének erősítésében. A számos ellenségeskedő etnikai csoportból, viszálykodó nomád törzsből álló afgán társadalomban sok probléma volt és van jelenleg is a nemzeti összetartozással, hogy is ne lennének hát nehézségek a himnusz szövegének megfogalmazásával.
A közelmúlt "himnusztörténete" is világosan tükrözi az új himnusz megszerkesztésével kapcsolatos nehézségeket. Az új himnusz megszerkesztésére megbízást adó mostani kormány amerikai segítséggel jutott hatalomra. Az amerikai hadsereg 2001-ben megdöntötte az ország korábbi urainak, a fanatikus szunnita muzulmán táliboknak az uralmát. Ennek során az amerikai erők nagymértékben támaszkodtak a pastu nemzetiségű tálibokkal szemben álló más afganisztáni etnikumokra. A tálibok uralma idején (1996 és 2001 között) nem volt afgán himnusz, mert az iszlámot mereven, dogmatikusan értelmező fanatikusok vallásukkal ellentétesnek tartották, és tiltották a zene minden formáját. Bukásuk után elvileg elő lehetett volna venni a hatalomra jutásuk előtti himnuszt. Az azonban sok szempontból nem tetszik a jelenlegi kormánynak és az afgán társadalom jelentős részének. A pattogós, indulószerű dallam, a tádzsik kisebbség által használt dari nyelven írt szöveg azoknak a harcias fegyveres csoportoknak az ízlését és gondolatvilágát tükrözi, amelyek döntő szerepet játszottak a szovjet megszállás elleni harcban, és amelyek hatalomra kerültek a Moszkva-barát rezsim bukása (1992) után. Már a himnusz nyelvével is baj van. Afganisztán legnagyobb népcsoportja a pastu. Sokak szerint kézenfekvő lenne, hogy ezen a nyelven énekeljék az ország himnuszát. A tádzsikok országosan kisebbségben vannak, de többségben voltak a szovjetellenes harcot megvívó mudzsahedek kormányában, s ez elég ok volt nekik arra, hogy saját nyelvükön fogalmazzák meg az afgán nemzeti himnuszt.
Még kevésbé tetszik az ország jelenlegi urainak és az afgán társadalom jelentős részének a régi himnusz szövegének tartalma. E szöveg egyébről sem szól, mint a mudzsahedek magasztalásáról, a szovjet Vörös Hadsereg felett aratott győzelmükről. Sokak szerint e diadal magasztalása már elavult, s nem is eléggé össznemzeti, semmiképpen sem alkalmas arra, hogy erősítse az ország számos etnikumában az összetartozás érzését. A mudzsahedek magasztalása azért sem aktuális, mert sokan közülük szoros kapcsolatba kerültek időközben az al-Kaida nemzetközi terrorszervezettel.
A jelenlegi kabuli kormány kikötötte a "himnuszbizottságnak", hogy pastu nyelvű legyen az új himnusz szövege. A szerzőknek a megbízás szerint törekedniük kellett a sokféle etnikum feltüntetésére, annak kifejezésére, hogy Afganisztán számos népcsoport hazája. A művészek kissé talán mereven értelmezték ezt az instrukciót, mert a himnusz szövegének még jóváhagyásra szoruló tervezetében tételesen felsorolják az ország több mint egy tucat etnikai csoportjának nevét, s hogy elébe menjenek minden kifogásnak, külön sorban megemlítik, hogy Afganisztán mindegyiknek egyformán hazája. Mélységesen konzervatív muzulmán országról lévén szó, nem hiányozhat, s nem is hiányzik a szövegből az Allah akbar (Allah a legnagyobb) kifejezés sem.

MTI - fideszfrakcio.hu