Az pedig már említésre sem méltó körülmény, hogy az esetleges új tulajdonos az ÁPV Rt. által meghatározott hitelcsökkentéssel együtt akár egy éven belül 13 milliárd forint készpénzt vehet ki a Malévból, ami nem áll arányban a 160 millió forintos vételárajánlattal. Annyi viszont megállapítható, hogy pusztán a közvélemény megtévesztésére szolgál az a kormányzati megközelítés, miszerint a Malévra csak az adófizetők pénzét kell költeni, ugyanis éppen a háttérbázist is működtető légitársaság biztosít bevételt az államnak. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy több mint másfél éve egy fillér állami támogatást nem kapott a légitársaság. Döntés pénteken lesz az ügyben, ám szinte borítékolható, hogy az ÁPV Rt. eredményesnek nyilvánítja a Malév privatizációjára kiírt tendert, de - immár harmadszor - mégsem adja el a légitársaságot.

Nos, ezt az eredményességet nem ártana értelmezni, illetve már magának az eredmény szónak az értelmezését is érdemes lenne tisztázni. Hiszen a légitársaság privatizációjával elvben az ellenzék is egyetért, így konszenzust lehetett volna teremteni ebben a kérdésben. Még úgy is, ha a Fidesz nem is ért egyet a megvalósítás minden elemével, például azzal sem, hogy a NATO-feladatokat is ellátó nemzeti légitársaság orosz tulajdonban lévő cég kezébe kerüljön, amelynek ráadásul repülési biztonsága és baleseti statisztikái kritikusak. Az ellenzéki párt mindemellett az értékesítés időpontját is korainak tartja, szerinte másfél-két év múlva kellene kiírni a pályázatot. Ám még ezzel együtt is sikeres tranzakciót hajthatott volna végre a Gyurcsány-kabinet - elvégre nem csak orosz érdekeltségű cég indult a tenderen -, mégis mi lett az eredmény? Világraszóló botrány!

Ami az aljas rágalmat illeti, az ÁPV Rt. ugyan hivatalosan máig nem vallotta be, hogy már tárgyalt az AirBridge Rt. képviselőjével, de akkor mit keresett Abramovics Budapesten augusztus másodikán? Csak nem az ugyancsak magánosítás előtt álló Balatoni Hajózási Rt.-ről igyekezett információkat szerezni a résztulajdonos helyi önkormányzatoktól? S miképpen történhet meg, hogy a versenyben lévő két aspiráns, az AirBridge Rt. és az ASBK Kft. közül utóbbival semmiféle tárgyalást nem kezdeményezett a vagyonkezelő?

S ne feledjük, a privatizációs folyamat elején tartó repülőtér értékét is alaposan csökkentheti, ha kevésbé jó hírű társaság kezébe kerül a Malév. Rémképként lebeg a pályázók és mindannyiunk szeme előtt a Balkan esete, amikor is az izraeli tulajdonos a bolgár nemzeti légitársaság tönkremenetele után annak épületeiből még az ablakkereteket is kibontotta és eladta. A Malév a Budapest Airport forgalmának 43 százalékát adja, ezért ha az új tulajdonos keze alatt becsődölne, akkor Ferihegy is levegő után kapkodhatna.
Ha már itt tartunk, a Budapest Airport esete is megér egy misét. A magánosítás előtti utolsó pillanatban az eredetileg tervezett 600 millió forintos helyett kétmilliárdos beruházásról született döntés az rt.-nél, melyet államtitokká minősíttettek, s erre hivatkozva a cég és az ÁPV Rt. semmilyen információt nem ad ki róla. A kormány ugyanis nem szeret fél munkát végezni: ha már botrány, dagadjon egyre kövérebbé!

K. Tóth László, Magyar Nemzet