Egy júniusi kormányrendelet úgy változtatta meg a fejlesztési adókedvezmény feltételeit, hogy gyakorlatilag megszüntette azt. Egyik szabály ugyanis előírta, hogy a kérelem, illetve a beruházás bejelentése benyújtásának napjától kezdődően az adókedvezmény érvényesítésének adóéveiben - de legalább a beruházás üzembe helyezését követő öt évben - a társaságnak nem lehet 5 millió forintot meghaladó, jogerős határozatban megállapított adóhiánya. Adószakértők felhívták a figyelmet, hogy ekkora adóhiány egy szokásos jó gazdálkodás mellett is előállhat, ezért lényegében a beruházás ösztönzésnek ez az eszköze valójában eltűnt.

A vállalkozók és adótanácsadók jelzésére a kabinet egy hétfőn megjelent rendelet keretében viszszamenőleges hatállyal módosította a szabályt, és számos ponton visszavonta a szigorítást - írta a Napi Gazdaság.

Ez jó irányban tett lépés, azonban nem küszöböltek ki a jogszabályalkotók minden olyan kockázatot, amely egy megbízható adós esetében is meghiúsíthatja az adókedvezmény igénybevételét - mondta Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere. Az új rendelkezés kizárja azt a vállalkozást a kedvezményből, amely ellen az állami, önkormányzati adó- s a vámhatóság adótartozás miatt végrehajtási eljárást indított, még akkor is, ha az eljárásról utóbb kiderül, nem volt jogszerű, hiszen az eljárás megindítása megtörtént. Ennél problémásabb lehet az inkasszók esete: előfordulhat, tudatos jogsértés nélkül akár kerekítési probléma vagy más adminisztrációs hiba miatt adótartozást állapít meg a hatóság, felszólítás nélkül behajtja a követelést, s ekkor is elvész az adókedvezmény, még ha a legjobb szándékkal jár is el a cég adózási kérdésekben - emelte ki Oszkó. Ráadásul miután egy adóbevallás is végrehajtható okirat, egy hibásan benyújtott, túl nagy összeget tartalmazó bevallás is alapul szolgálhat végrehajtási eljárás, például inkasszó megindítására, még ha a tényleges adókötelezettséget egyébként rendezték, és az inkasszóval végrehajtott összeg utólag visszajár.

Forrás: Napi Gazdaság

fideszfrakcio.hu