A Szlovák Testvéri Közösség (SP) néven, nemzeti pártként bejegyzett társaság tagjai az utóbbi időben egyre gyakrabban láttatják magukat: a gyülekezési törvény kínálta lehetőséggel élve különböző szlovákiai városokban rendeznek "csendes erődemonstrációt." A stílusuk sajátos: a Hitler csatlósállamaként fennállt egykori szlovák állam félkatonai szervezete, a Hlinka-gárda egyenruháit idéző stilizált öltözékben, valamely alkalomból megjelennek egy-egy város központi terén, ahol legalább egy órán át merev, katonás terpeszben "strázsálva" szidják a magyarokat, a zsidókat, a romákat és a parlamenti demokráciát, közben a háborús bűnösként kivégzett Jozef Tiso egykori fasiszta államfőt és rendezvényeiken mindig jelenlevő, Vezérnek nevezett Jozef Kotlebát, a pártjukat létrehozó informatikaszakos tanárt éltetik.
Így volt ez hétfőn Besztercebányán és Zólyomban, így volt korábban Rozsnyón, ahol az újra álló Kossuth-szobor ledöntését követelték, majd később Révkomáromban, amikor magyarországi szélsőségesekkel vívtak - a magyarok rendőri előállításához vezető - szócsatát. Rendezvényeiket a rendőrség tétlenül figyeli, mert a szabályosan bejelentett akció ellen csak rendbontás esetén léphet fel.
A szlovák sajtó eddig csak szőrmentén írt a jelenségről, de miután a zólyomi fáklyás felvonulásról Ivan Gasparovic államfő hétfőn kijelentette, hogy "mindenkinek joga van megemlékezni az állami ünnepről, és van, aki ezt ilyen, van, aki olyan módon teszi," a SME kedden éles hangú bírálatban emelt szót a történtek ellen.
A lap Alibikeresés mint doktrína című kommentárjának írója úgy látja, hogy a politikusok neonáci jelenségekkel kapcsolatos kerteléseinek, "kitérő szavainak nem csak önmagukat, hanem az általuk reprezentált társadalmat megjelenítő értéke lehet". Az államfő reagálását is ide soroló SME szerint az ilyen észrevételek "a politikai alibikeresés csúcsának" számítanak, de Szlovákiában nem ez, inkább az számítana rendhagyónak, ha az államfő egyértelműen elítélné az újnáci jelenségeket.
"Szembetűnően ellentmondásos, hogy miközben Szlovákia felsorakozik az antifasiszta hagyományok mellett, mennyire gyávák az ország vezetői a fasizmussal szemben" - fogalmaz a lap, és megütközve emlékeztet rá: a kormány felháborítónak találja az utcai koldulást, jogszabály szigorításával készül fellépni a jelenség ellen, ezzel szemben "a fasizmus áldozatait nyilvánosan megvető jelenség nem háborítja fel". A cikkíró megjegyzi: az emberi jogokról papoló politikusoknak az egykori fasiszta rezsim után nosztalgiázók láttán nincs mondanivalójuk, mindnyájan a törvény betűjével takaróznak akkor, amikor morális kérdésben kellene színt vallaniuk: a nácizmusról és a hódolóiról szóló nyílt színvallás helyett az állami pénzekből fizetett alibikeresők viszont nagy előszeretettel szónokolnak a véleménynyilvánítás szabadságáról. "Ez majd oda vezet, hogy az állam a szélsőségesekkel szemben védtelenné válik".
"Sem a hóhérok, sem áldozataik gyermekei nem fogják becsülni azt az államot, amelyik a történelmi tudatot alakító törekvéseiben lemondott a jót a rossztól megkülönböztető szándékáról, amelyik egyszerre akar hódolni a hóhéroknak és az áldozatoknak, amelyik a történelmi tudat alakításában a népi mítoszok és a családi hagyományok alakító erejére hagyatkozik. Persze, az ilyen állam majd úgy is fog kinézni" - fejezi be bírálatát a SME cikkírója, Peter Javurek.

MTI - fideszfrakcio.hu