fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Horn Gyula esete a karhatalommal és a 'tömény hazugsággal'
2005. augusztus 31., 19:58
"Amit Kövér László mond, tömény hazugság" - nyilatkozta Horn Gyula annak kapcsán, hogy Kövér László vele kapcsolatban kijelentette: erkölcsileg elviselhetetlen állapotnak tartotta, hogy négy évvel az első szabad választások után "egy olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe, aki fegyvert fogott a saját hazájára, idegen államok zsoldjában". A DEPORT-'56 közleménye.

DEPORT-'56
'56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága
1329 Budapest, Pf.:8.

Dr. Gondos Imre
elnök úr részére

Egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény
formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére
létrehozott Bizottság
1054 Budapest, V.ker. Nagysándor József u. 4.

Tisztelt Elnök Úr!


Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) képviseletében fordulok Önökhöz. Nem először fordul ugyanis elő, hogy Horn Gyula volt miniszterelnök az átvilágító bírák határozatára hivatkozik, ha karhatalmista múltja szóba kerül. Utoljára a mai napon (2005. augusztus 31.) megjelent Népszabadság című lapban nyilatkozott ilyen értelemben.

Az előzményekhez tartozik, hogy Kövér László a Fidesz választmányának elnöke Horn Gyulát "effektív hazaárulónak" nevezte, és erkölcsileg elviselhetetlen állapotnak tartotta, hogy négy évvel az első szabad választások után "egy olyan ember került Magyarország miniszterelnöki székébe, aki fegyvert fogott a saját hazájára, idegen államok zsoldjában".

Erre reagálva Horn Gyula többek között a következőket nyilatkozta a Népszabadságnak:
"Amit Kövér László mond, tömény hazugság. Nem hajlandó tudomásul venni a tényeket sem ő, sem a csapata. Először is: 1956 december 15-én léptem be a karhatalomba felszólításra. Ekkora már régen elbukott a forradalom. Azon a december 15-én bestiálisan meggyilkolták a bátyámat. Aligha hiszem, hogy ebben az országban van még valaki, akit annyiszor átvilágítottak volna, mint engem. Az átvilágító birák közel egy évig kutakodtak, hogy mindaz, amit magamról elmondtam, és ami a dokumentumokban szerepel, megfelel-e a valóságnak. Megfelelt. Nem tudom, mire megy ki ez az egész nemtelen támadás."

Ezzel szemben, a valóság kissé árnyaltabb. A dolog tétje ugyanis az, hogy Horn Gyula milyen minőségében volt jelen a helyszínen 1956. december 6-án, a több halálos áldozattal járó Nyugati pályaudvar előtti sortűz alkalmával. Horn Gyula állítása szerint úgynevezett "baloldali szimpatizánsként", tiszti szolgálati adatalapjának, és korabeli kézzel írt önéletrajzának másolata alapján viszont karhatalmistaként, mert e dokumentumok tanúsága szerint már 1956. november 15-től karhatalmistaként szolgált. Az eredeti dokumentumok azonban nem voltak fellelhetők, mert azokat gondos kezek eltüntették, méghozzá az őrzésükkel megbízott intézményből. Így azok az átvilágító bírákhoz sem kerülhettek.

A DEPORT-'56 éppen ezen iratok eltűnése miatt tett feljelentést 1998. május 6-án , amelynek eredményeként a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa 1999. február 24-én hozott ítéletet. Ebben a Bíróság bűnösnek mondta ki, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának vezetőjét közokirattal visszaélés vétségében, és mint felbujtót büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettében.

Az ítélet részletesen kitér arra is, hogy az átvilágító bírák törekvése miként vallott kudarcot Horn Gyula személyes anyaggyüjtőjének megszerzését illetően. Eszerint az átvilágító bírák először 1995 tavaszán tettek kísérletet az iratok megszerzésére, de az Irattár vezetője ekkor már úgymond "nem találta" a Horn-dossziét. 1997 tavaszán az átvilágító bírák ismételten kísérletet tettek az iratok megszerzésére, ám ekkor az Irattár vezetője azt közölte a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárával, hogy a kért anyaggyűjtő "nem áll rendelkezésére", majd ezt faxon megerősítette az akkori honvédelmi miniszternek, Keleti Györgynek is. Az ítélet szerint az Irattár vezetője "ezzel a magatartásával az arra jogosult személy előtt a személyi anyaggyűjtő fellelhetőségi helyét eltitkolta, a jogosult elől azt véglegesen elvonta". A Horn-dosszié ugyanis végleg eltűnt.

Mindezek fényében a DEPORT-'56 úgy véli, hogy nem eléggé megalapozott Horn Gyulának az átvilágító bírákra hivatkozni. Sőt, az átvilágító bírák testületének, - a jó hírnevük megóvása érdekében - indokolt lenne nyílttá tenni, hogy a híresztelésekkel ellentétben bizony esetenként kénytelen voltak úgy határozatokat hozni, hogy az arra kötelezett intézmények nem bocsátották rendelkezésükre az általuk őrzött dokumentumokat. Jelen esetben is ez történt. Éppen ezért nem felel meg a valóságnak Horn Gyula - azon gyakran hangoztatott állítása -, miszerint az ő élete "nyitott könyv", hiszen abból bizonyos, nagyon fontos lapok a mai napig hiányoznak.


Budapest, 2005. augusztus 31.

Tisztelettel:

dr. Szerdahelyi Szabolcs
a DEPORT-'56 elnöke


Megjegyzés:

1. A DEPORT-'56 közleményei nem jelenhetnek meg az Országos Sajtószolgálat (OS) honlapján, mert a társadalmi szervezet nem írta alá az MTI elnöke által megkövetelt szerződést, mivel azt diktátumnak tekintette.
2. A közelgő országgyűlési választásokra tekintettel a DEPORT-'56 emlékeztet arra, hogy az európai parlamenti választások előtt az MTI elnöke titokban egyeztetett az MSZP elhíresült kampányfőnökével, Ron Werberrel, majd amikor ez nyilvánosságra került, akkor nem talált abban semmi kivetnivalót.