fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Összehasonlító elemzés: szocialista kormányzás a sajtó tükrében - 3. családok és diákok támogatása
2005. szeptember 1., 14:06
2005 tavaszán a kormány azt ígérte, hogy 2006-ban 37 milliárd forinttal többet szán a családtámogatásra, de kiderült, hogy csak területi átcsoportosításról és az infláció miatti korrekcióról lesz szó. A kormányzat szerint "a családtámogatási rendszer, a gyermektámogatási rendszer első számú célja a gyermekszegénység csökkentése." Mivel a háromgyerekesek 70-80 százaléka, a négy- és többgyerekesek 95 százaléka nehéz körülmények között él, többet kellene kapniuk. Az iskolatej-támogatás 2003-ban egész évben, 2004/2005-ben az év első négy-öt hónapjában rendszeresen nem jutott el a diákokhoz, 2005-szeptemberében számos megyei jogú önkormányzat nem képes az önrész finanszírozására. Az ingyentankönyv továbbra is pénzbe kerül....

Családtámogatás

"- Mindenképpen üdvözöljük azt, hogy a családi pótlékot a kormány megemelte, ugyanakkor problémának érezzük, hogy a családi pótlék emelését gyakorlatilag a gyereket nevelő családokra kívánja a kormány hárítani. Egy családpolitikai intézkedés bevezetésénél nagyon fontos lenne, hogy annak hosszú távú hatásait is megvizsgálja a kormány - mondta Katona Sándor. .... Akitől több adókedvezményt vesznek el, mint amennyivel megemelik a családi pótlékot, az feltétlenül rosszabbul jár, és hogyha minél több gyereke van valakinek, az annál rosszabbul jár."
(Kossuth Rádió, 2005. május 23)

"A csütörtök esti Háttér vendége volt Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter.
Kérdés: - Közben megint az eszembe jutott az, amit az imént említett, hogy 20 milliárd forint lenne még pluszban erre a családi segélyezésre, s hogy összességében 37 milliárd forinttal többet szánnának a jövő évben a családtámogatások finanszírozására. Miből lesz meg ez a 37 milliárd forint?
Válasz:- Ebből 10 milliárd az átcsoportosítás. Említettem a családi segélyezést, ma az önkormányzatoknál van egy olyan viszonylag szabadon felhasználható segélyösszeg, amit helyben osztanak szét. De ez, mint fejkvóta alapú finanszírozás egy kicsit igazságtalan, mert azok az önkormányzatok is megkapják, ahol kevesebb szegény vagy több gyerekes család van, és ugyanúgy kapják meg a kisebb települések is. Tehát ez a 10 milliárd úgy kerül be ebbe a rendszerbe, hogy másként oszlik el az országban, de ez eddig is ott volt az önkormányzatoknál. Nyilván nagyobb arányba fog eljutni azokhoz a kistelepülésekhez, ahol sok olyan család van, ahol szociális segélyből élnek.
- A többi az az, ami az emelkedés lett volna családi pótlék ügyben egyébként is, mivel az inflációval arányosan emelkedik a családi pótlék értéke."
(Kossuth Rádió, 2005. május 26)

A kormányzat szerint "a családtámogatási rendszer, a gyermektámogatási rendszer első számú célja a gyermekszegénység csökkentése". (...) A legkevésbé sajnos az első számú, korszakos jelentőségűként megjelölt célnak, a gyermekszegénység csökkentésének felel meg a javaslat. (...) Az alapvető probléma az, hogy az összegek emelése elég mechanikusan történt. A korábbi családi pótlékhoz mintegy hozzáadták a korábbi gyermekvédelmi támogatást és az adókedvezmény egy részét. A gyerekvédelmi támogatás azonban valóban egységes (ezért torz is) volt, nem differenciált sem a családban élő gyerekek száma, sem fogyatékossága, sem a szülő családi állapota szerint. Egy nagy masszaként kezelte a szegények tömegét: örüljenek, hogy egyáltalán kapnak valamit. Az adókedvezményből is szinte egységes összeget számoltak be az új családi pótlékba, maximum hatezer forintot. A háromgyerekesek e fölötti kiemelt támogatása (négyezer forint) az adókedvezményben maradt, tehát nem jár mindenkinek. A családi pótlék családnagyság szerinti differenciáltsága a szinte egységes kiegészítések miatt csökkent. A korábbi rendszerben a háromgyermekesek 4,6-szer kaptak többet, mint az egygyerekesek, most csak 3,8-szer. Az arányok változása önmagában nem túl jelentős, de annak fényében mégis az, hogy a sokgyerekesek eleve sokkal szegényebbek, és a cél a gyerekszegénység csökkentése lenne. Ez a cél a mostani elgondolás szerint nem teljesül. Ha a háromgyerekesek 70-80 százaléka, a négy- és többgyerekesek 95 százaléka nehéz körülmények között él, akkor helyzetük javításához a korábbinál is, a többiekhez képest is, abszolúte is, relatíve is többet kellene kapniuk
(Népszabadság, Ferge Zsuzsa, 2005. június 17)

Iskolatej-történet a kormányváltástól kezdve

2003 januárban megszűnt és csak novemberben javasolta a kormány az újra indítást:

"Keddtől országszerte több százezer kisdiák nem kap ingyentejet, mert a szállítókkal kötött szerződések 2002 végén lejártak, s a kormány nem különített el forrást e célra. Az országban egyedül a Drávatej Kft. szállítja továbbra is az iskolatejet, saját költségére, bízva abban, hogy valamelyik tárca utólag majd megfinanszírozza a költségeiket. Az iskolatej-program 1998-ban indult , az öt legelmaradottabb megye részesült az állami támogatásban.
(http://www.hirtv.hu, Véget ért az iskolatej-program 2003. jan. 8)

"Az iskolatejprogram újraindítására és országos kiterjesztésére benyújtott kormánypárti határozati javaslatot az ellenzéki pártok is támogatásukról biztosították az előterjesztés keddi általános vitában, az Országgyűlésben. (...) Szanyi Tibor úgy véli, hogy az általános iskola alsó tagozatában az akció 2,5 milliárd forintba fog kerülni, a további kiterjesztés az óvodákban, az általános iskola felső tagozatában és a gimnáziumokban pedig 10,5 milliárd forintot igényel.
Szabó József Andor (Fidesz) megjegyezte, hogy a jövő évi költségvetés tervezetében nincs meg a program fedezete. Számításai szerint 7 milliárd forintba kerülne az iskolatejprogram újraindítása, kiterjesztése, a költségvetésben viszont csak 800 millió forintot terveztek erre a célra."
(http://www.fvm.hu, 2003.11.05)

51/2004. (IV.24.) FVM rendelet az iskolatej programról tükrözi, hogy májusig nem volt ilyen:
"A tejfogyasztás növelése érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) 800 millió forint kiegészítő támogatást nyújt a 2003/2004. iskolai tanév II. félév május-júniusi hónapjaira (a továbbiakban: I. időszak), valamint a 2004/2005. tanév I. félév kezdő napjától 2004. december 31-ig terjedő időszakra"
(http://www.fvm.hu, 2004.04.24)

2005 májusig nem működött:
"Ha döcögve is, de néhány napja ismét beindult az immár sokadszorra felélesztett iskolatej-program. A nemrég elfogadott kormányrendelet értelmében az általános iskolás gyerekek a tanév hátralévő részében fejenként két deci - ősztől két és fél deci - tejet kapnak tízóraira"
(http://www.sulinet.hu, 2005.05.30)

2005 szeptembertől sok helyen ismét nem kapnak ingyen tejet:
"Habár a tavalyi esztendőhöz képest a kormány idén kibővítette az iskolatej-programot - a 2004-es évben folyósított 800 millió forinthoz képest 2005-ben 1,9 milliárd forintot költenek erre a célra - több nagyvárosban az idén szeptembertől sem kapnak ingyen tejterméket az iskolások. Az akció lényege, hogy a legrászorultabb önkormányzatok százszázalékos állami támogatást kapnak, másoknak pedig 20-30-50 százalékos önrészt kell állniuk. Számos megyei jogú önkormányzat azonban nem képes az önrész finanszírozására."
(Népszabadság, 2005 augusztus 26)


Ingyen tankönyv - pénzért

"Bár a rászoruló diákoknak ingyen járnának a tankönyvek, szüleiktől sok településen mégis pénzt kérnek a kötetekért. A normatíva nem fedezi teljes egészében a tankönyvek árát, az önkormányzatoknak viszont nincs pénzük, hogy kipótolják a hiányzó összegeket.
A hatályos szabályozás szerint mintegy 700 ezer rászoruló - azaz tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű, három, vagy többgyermekes családban élő, illetve rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő - diáknak ingyen jár a tankönyv. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az iskolafenntartó önkormányzat minden diák után kap 2400 forint tankönyvtámogatást, a rászorulók után pedig ezen felül kiegészítést. Ezt az iskolának kell szétosztania úgy, hogy először a rászorulóknak kell biztosítania az ingyenes tankönyvellátást.
A tankönyvcsomagok azonban olykor jóval többe kerülnek, mint amennyi a támogatásul adott állami normatíva. Az alsó tagozatosok tankönyvcsomagjainak ára átlagosan 4500-7000 forint: az alap- és a kiegészítő támogatás együttes összege ezeken az évfolyamokon viszont csak 6 ezer forint. Az 5-8. osztályosok és a középiskolások tankönyvcsomagjaiért 6-15 ezer forintot kell fizetni, miközben csak 9600, illetve 12 ezer forint a támogatás.
Így, ha éppen azokban az osztályokban sok a rászoruló gyerek, ahol a legmagasabbak a tankönyvárak, az átcsoportosítással sem lehet kipótolni a hiányzó összegeket. A különbözetet az önkormányzatoknak kellene kifizetniük, ám erre nincs pénzük. Sok településen ezért úgy "oldják meg" a problémát, hogy pénzt kérnek azoktól a családoktól is, amelyeknek ingyen járna a tankönyv - mondja Rábai Zita, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének munkatársa. Gyakori, hogy az idegen nyelvi (igen drága) tankönyveket vagy a munkafüzeteket nem számítják a tankönyvcsomaghoz tartozónak."
(Népszabadság , 2005. augusztus 27).

Lezárva: 2005 aug. 31.

Kapcsolódó anyagok:
Cikk: Szocialista kormányzás a sajtó tükrében, 2. - az egészségügy
Cikk: Szocialista kormányzás a sajtó tükrében, 1. - a kultúra