Révész Máriusz szerint a napokban lezajlott felmentéseket nem lehet a KSH körül az elmúlt három évben zajló botránysorozattól függetlenül kezelni. Emlékezetes, hogy 2003-ban jogellenesen felmentették Mellár Tamást, a KSH elnökét. Egy olyan szakembert, aki az ENSZ statisztikai bizottságát vezette két évig, továbbá őt kérték fel, hogy a csatlakozó 10 európai ország statisztikai főkoordinátora legyen. Mellár Tamást minden indoklás nélkül mentették fel, aminek munkaügyi per lett a következménye, s amit a KSH immár jogerősen elvesztett. Mellár Tamás után szintén jogellenesen mentették fel a KSH két alelnökét is, Soós Lőrincet és Vukovich Gabriellát. Soós Lőrinc szintén jogerős pert nyert a munkaügyi bíróságon, Vukovich Gabriella ügyében pedig valamikor szeptemberben várható döntés.

Mondj igazat, betörik a fejed

Révész Máriusz elmondta, hogy ha feltesszük a kérdést, hogy miért volt szükség a KSH vezetőinek jogellenes eltávolítására, akkor a választ az elmúlt napok történései adják meg.
Augusztus 30-án értesülhetett a közvélemény arról, hogy felmentették a KSH Tájékoztatási Osztályának két vezetőjét, Szabó Istvánt és Friss Pétert. Ennek oka az volt, hogy a KSH a Pénzügyminisztériumtól kapott adatokra hivatkozva leírta, hogy Magyarország elérte az egész évre tervezett költségvetési hiányt.
A közlés nyomán Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára felelősségre vonta a KSH-t, amelynek vezetője Pukli Péter, úgy gondolta, hogy áldozatot kell hoznia, és felmentette a Tájékoztatási Osztály két vezetőjét, annak ellenére, hogy a nyilvánosságra hozott adatok a Pénzügyminisztérium számaira támaszkodtak.

PM-kézivezérlés napi szinten

A Fidesz szóvivője elmondta, hogy KSH-munkatársaktól származó információk szerint Katona Tamás kézivezérléssel irányítja a Központi Statisztikai Hivatalt, a Pénzügyminisztérium gyakorlatilag napi szinten szól bele a munkába, fontosabb kiadványok csak a PM-mel és Katona Tamással való egyeztetés után jelenhetnek meg.
Ez teljesen abszurd állapot, hiszen a Központi Statisztikai Hivatalnak olyan intézménynek kellene lennie, amely a kormánytól függetlenül szolgáltat adatokat. A KSH munkatársai azt állítják, hogy az elmúlt évtizedekből nem emlékeznek ilyenfajta befolyásolásra, még a 80-as évek végén is csak azért gyakoroltak nyomást rájuk, hogy bizonyos adatokat ne hozzanak nyilvánosságra, de az adatok megváltoztatása még akkor sem fordult elő.
Példaként Révész Máriusz arra az esetre hívta fel a figyelmet, amikor a KSH július elején közzétette, hogy a kutatás-fejlesztés esetében jelentős visszaesés történt Magyarországon, a magyar költségvetésben az 1 száazalékot sem éri el a kutatás-fejlesztésre fordított összegek aránya. Ezt az adatot a kormányzati tiltakozás hatására július 11-én visszavonták, és a KSH honlapján most is megtalálható, hogy az adatot újra fogják számolni. Nyilvánvaló, hogy az újraszámolás eredményeképpen egy nagyobb adatot fognak kihozni.

Van, aki már nem tudja ehhez a nevét adni

Augusztus 30-dika óta további fejlemény az ügyben, hogy pénteken beadta a felmondását Bablina Erzsébet, aki eddig a költségvetési hiány mértékét állapította meg a KSH-ban. Bablina Erzsébet szintén nemzetközi hírű szaktekintély a témában, de most vitába keveredett - természetesen - Katona Tamással, és a Pénzügyminisztériummal abban a témában, hogy hogyan kell az úgynevezett PPP-beruházásokat a költségvetési hiányba beszámítani. Bablina Erzsébet a tegnapi nap folyamán eljutott arra pontra, hogy ahhoz, amit most kérnek tőle, nem tudja adni a nevét, így felmondott.

A KSH-eset csepp a tengerben

Sajnos, ami a KSH-ban folyik, nem egyedülálló - húzta alá a Fidesz szóvivője. Ha szétnézünk, mi történt az elmúlt napokban, döbbenetes példákat láthatunk arra, hogy nemzetközi szinten miért tartják teljesen hiteltelennek a magyar számokat.
A PM honlapján véletlenül megjelent, hogy a zárszámadás tavalyi hiánya nem 5.4 százalék volt, hanem 5,8 százalék. Az adat fél óra múlva eltűnt a honlapról és azóta sem került vissza.
Másik példa, hogy a kormány tavaly és idén egész évben azt állította, hogy az EU-ból több pénzt kapunk, mint amennyit oda befizetünk. Ehhez képest az Állami Számvevőszék tegnapi, legfrissebb jelentése megállapította, hogy 2004-ben Magyarország az Európai Unió nettó befizetője volt (Az ÁSZ szerint 27 milliárddal többet fizettünk be, mint amennyit kaptunk. - A szerk.).

Az európai elemzők már nem hisznek a magyar számoknak

Mindezek után nem csoda, hogy a külföldi elemzők nem hisznek a magyar számoknak. Pénteken ismét két londoni elemző jelezte, hogy a magyar számoknak semmi realitása nincsen, s ezzel a véleményükkel nem állnak egyedül, hiszen már a Merill Lynch és más gazdasági elemzők is megfogalmazták ugyanezt.
Révész Máriusz szerint pártállásra való tekintet nélkül mindenkinek az az érdeke, hogy a Központi Statisztikai Hivatal valós számokat tegyen közzé a magyar gazdaság állapotáról.
Az elmúlt napok eseményei után joggal rendül meg mindenkiben a bizalom, hogy a KSH mára odáig süllyedt, a Pénzügyminisztériumból kézivezérléssel irányítják a munkáját. Ennek a levét pedig hosszútávon nem az ellenzék és nem a kormány, hanem az egész magyar lakosság fogja meginni.

Kép és szöveg: - sp - Fidesz Webszerkesztőség

fideszfrakcio.hu