A vajdasági magyar politikus, Kasza József elleni múlt heti támadásra, a lettországi magyarok állampolgársághoz jutásának nehézségeire és az új tagállamok uniós állásra pályázó polgárait sújtó nyelvi megkülönböztetésre hívták fel az Európai Parlament figyelmét magyar képviselők a plenáris ülésen hétfőn este, napirend előtt elmondott felszólalásaikban.
Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) bejelentette, hogy a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét, Kasza Józsefet célba vevő merénylet híre után a helyszínre ment. "Személyesen győződtem meg arról, hogy a kézigránát csakugyan Kasza Józsefnek szólt - tette hozzá. - Szabadkán meg kellett állapítanom, hogy közvetlenül az Európai Unió határán, Szerbia-Montenegró északi, Vajdaság tartományában nem tört meg a nemzeti kisebbségek elleni támadások folyamata. Sőt, a helyzet súlyosbodott."
Az Európai Parlament "felelőssége, hogy a kisebbségi és emberi jogok megsértésének ilyen dokumentált esetén a tényeket vegye figyelembe, és ne érintett felelős szerb politikusok önigazoló nyilatkozatait" - hangoztatta Becsey, hozzátéve: "különösen egy olyan ország esetében, amellyel az Európai Unió még most ősszel tárgyalásokat készül kezdeni a társulásról".
A politikus szerint az Európai Parlament felelőssége az is, "hogy költségvetési hatalmával élve eszközként használja a Szerbia-Montenegrónak nyújtott uniós támogatásokat a kisebbségek védelmére. Másrészt az Európai Parlament felelőssége az is, hogy rendszeressé tett saját ellenőrzéssel szóljon bele abba: milyen államot enged magához közeledni az Európai Unió. Végül az Európai Parlament felelőssége az is, hogy ne feledje: Kasza Józseffel együtt még 300 ezer magyar és más nemzeti kisebbséghez tartozó embert kell védenie Vajdaságban" - hangoztatta Becsey Zsolt.
Hegyi Gyula (MSZP) felszólalásában megerősítette, hogy a Lettországban élő magyarok számára továbbra is szinte lehetetlen letenni a lett állampolgárság megszerzéséhez szükséges vizsgát, annak dacára, hogy sokuk már évtizedek óta a balti államban él. Ezzel ráadásul éles ellentétben áll, hogy több más nemzetiségű - főként a többi balti államból származó - személy viszont csaknem automatikusan megszerezheti az állampolgárságot. Minden etnikai alapú megkülönböztetés ellenkezik az unió demokratikus szellemiségével, ráadásul a magyarok esetében még csak történelmi érvek sincsenek ilyen jellegű diszkrimináció indoklására - vélte.
Felszólaláson kívül Hegyi Gyula azt is közölte az MTI-vel: tudomása van arról, hogy miután hosszú időn keresztül hiába kérvényezték a lett állampolgárságot, négy, már régóta Lettországban élő magyar család kénytelen volt visszaköltözni Ukrajnába. Jóllehet Ukrajna Lettországgal ellentétben nem tagja az Európai Uniónak, azonnal megadta a kérelmezőknek az ukrán állampolgárságot - tette hozzá.
Tabajdi Csaba (MSZP) "a tíz új EU-tagállam kilenc nyelve nevében" kívánt tiltakozni, mert szerinte újra diszkriminálják az új tagállamokat. Júliusban az EPSO, az Európai Unió személyzeti hivatala ismét uniós állásokra hirdetett pályázatokat, amelyeken most először vizsgázhatnak a felvételizők mind a 25 tagállamból. A nyelvi feltételek sorában viszont csak a régi tagállamok 11 nyelve szerepel, az új tagországokból jelentkezők így nem vizsgázhatnak saját nyelvükön, csak a régi országokén. Ez ellentétes az EU szellemével, diszkrimináció, amely ellen az EP-nek fel kell lépnie - hangoztatta a magyar képviselő, és követelte a pályázati kiírás megváltoztatását.
A magyar szocialista küldöttség vezetője felhívta a parlament elnökének figyelmét arra, hogy egy holland, svéd vagy német állampolgár saját nyelvén teheti le a felvételi vizsgát egy másik választott idegen nyelv ismerete mellett, míg egy litván vagy magyar jelentkezőnek két idegen nyelven kell vizsgáznia. Ez nem jelent egyenlő feltételeket - mutatott rá. Elmondta, hogy az ügyben levelet írt Josep Borrell Fontellesnek, az Európai Parlament elnökének és José Manuel Durao Barroso bizottsági elnöknek is.

MTI - fideszfrakcio.hu