A sajtó táplálása az ötletek dömpingjével

A Pénzügykutató Rt. elnök-vezérigazgatója, Lengyel László mondta:
"A (kormány) a leghangzatosabb tervekkel áll elő, amelyek száz napig tartanak...
Ez nem több mint PR. Úgy teszünk, mintha.... Nyertek vele két hónapot. Adóreformról két hónapot beszéltek. Ez előtt volt ügynök-ügy, az előtt kettős állampolgárság-ügy, most két hónapig az egészségügy átalakításáról vitatkozik mindenki, majd utána átváltunk a közigazgatásra, majd az ősszel az oktatási rendszerre állunk. (A kérdés az, hogy) hogyan tudunk odadobni téma-zsákmányokat az újságíróknak. Megkérdik: mért nem csináltak semmit? Dehogynem: itt egy jó hír: adórendszer... Utána embereket hajítunk. Nem lehetne a kormányban néhány módosítás? Mennyire jobb, ha erre kérdeznek, mintha azt kérdezik: mi van általában az országban? Ez nem fontos... (A fontos az, hogy) hogyan lehet kihúzni PR programokkal - ki kell húzni a következő választásig!"
(Kossuth Rádió 2005. 04. 21 6 óra 19 perc - szerkesztő átirata)


"Gyurcsány a minap bejelentette, hogy a 2006-os önkormányzati választások után a háziorvosok dolgozhatnak majd képviselőkként is. Csakhogy ehhez módosítani kell az önkormányzati törvényt. Tehát minden apró lépés újabbat hoz magával. Már tízezer lépés..." (Népszabadság,2005.04.25.)

"A "több mint kormányváltás" érzetét erősíti a száz lépés gyurcsányi programjának tartalma is. Az ugyanis az eddigiekkel ellentétes irányban indult. A Fidesz óriási kedvezményeket adott elsősorban a vállalkozó középosztálynak, a Medgyessy-kormány ezt kiegészítette az alkalmazotti középnek adott fizetésemeléssel és a rászorultak segítésével. Az előző két kormány nem célzott meg ellenfélként társadalmi csoportokat, jelenségeket. Vagy ha igen, se vallotta be. A Gyurcsány-féle száz lépés viszont - nyilván nem függetlenül a költségvetés keserveitől, de talán nem csak azért - pátosszal él, és így támad is.
Megeshet azonban, hogy a kormányfőnek ugyanazzal a megbántottsággal is kell majd számolnia határokon belül, mint amely máig érezhető a kinti magyarok között. Ő most, mint a mindenre felkészülő halak ikrázáskor, százezerszámra szórja szét a javaslatait, hátha túléli néhány a viharokat, ragadozókat. Természetes törvénykiválasztódás is következhetne, de megeshet, más erők lépnek közbe."
(Népszabadság, 2005 05 09.)
"Persze sok mindent el lehet mondani az eddig ismertetett elképzelésekről, például azt, hogy egyik-másik nem elég végiggondolt, vagy éppen bevezetése illuzórikus. Ha a lépéseket kritikusai tyúklépéseknek vagy békaügetésként aposztrofálják, ők sem járnak messze az igazságtól - sokkal komolyabb, mélyebb, ha úgy tetszik, fájóbb reformokra lesz itt szükség a felzárkózáshoz. Lehet beszélni arról is, hogy Gyurcsány Ferenc sokáig habozott, talán azt gondolta, hogy el lehet húzni a választásokig tartó időszakot egy médiamegjelenésre összpontosító kibekkeléssel, s körülbelül januárban döbbent rá, hogy ez nem fog menni. Ugyanakkor azt látnia kellett, hogy nagyobb ívű átalakítást sem a politikai, sem a költségvetési helyzet, sem az idő nem enged számára - az egyszerűsítés, az ésszerűsítés és a leginkább tárva-nyitva hagyott kiskapuk behajtása az, ami nagyobb kiadás, komolyabb társadalmi megrázkódtatás, háromnegyedes törvények módosítása nélkül végigvihető.
Igen, nagyobb gondok, ellentmondások, bajok és egyenlőtlenségek vannak ma Magyarországon annál, mint hogy a bébiszitter fizet-e tb-járulékot, vagy sem. Tény, hogy miközben állandó politikai szlogen az olcsó állam ideája, politikusaink úgy vannak vele, mint a kisebb létszámú parlamenttel vagy a pártfinanszírozással - zászlójukon a felirat, szívükben az elszánás, agyukban pedig a felismerés: csinálja más."
(Népszabadság, 2005 05 09 )


Látszat-újdonságok és tudatosan félrevezető megfogalmazás

"Új elemet nem igazán tartalmaz a "száz lépés" kezdőeleme, a Sikeres Magyarországért Hitelprogram, amely valójában az MFB-nél már létező - részben sikertelen - hitelprogramok összefoglaló, új neve.
Gyanúsan pontos politikai megrendelést adott fel Hiller István a kormánynak. Az MSZP elnöke a múlt héten, szerda délelőtt azt kérte az éppen ülésező kormánytól, hogy mielőbb dolgozzon ki olyan hitelprogramot, amely sikeressé teszi a vállalkozókat és az Önkormányzatokat És ott van az a szempont is, hogy így az MFB sokkal rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci igényekhez.
A helyzet ugyanis az, hogy a legnépszerűbb MFB-s program, az Európa Technológiai Felzárkóztatási és Beruházási Hitelprogram kerete már csaknem kimerült. (Pontosabban: a százmilliárdos, államilag támogatott keretből már 96 milliárd forintnál is többet kiutaltak.) Ha nem akarják leállítani ezt a programot - amely az ügyfelek 83 százalékát hozta a bankhoz -, akkor meg kell emelni a keretet. És ugyan a banknak bőven lenne pénze erre - a tavalyi mérleg szerint még mindig 130 milliárdnyi állampapírral rendelkezik a hitelintézet -, a kormány jóváhagyása nélkül nem emelheti a keretet. Annak ellenére, hogy máshol igencsak gyér az érdeklődés az egyébként hasonlóan kedvező kamatozású hitelek iránt. Az önkormányzatoknak például 60 milliárdos keret áll rendelkezésükre infrastruktúra fejlesztésére - kicsit jobb feltételek mellett. Ennek az összegnek azonban alig tíz százalékát használták fel. A 40 milliárdos Agrárfejlesztési Hitelprogram gyakorlatilag el se indult, a Partner vagy az Econova keretében pár száz befogadott hitelkérelem van, kölcsönt még ki se utaltak. Az egészségügyi privatizációhoz kidolgozott (munkavállalói részvételt, orvosi rendelővásárlást támogató) hitelprogramok pedig befulladtak, már keretet sem igazán terveznek hozzájuk.
Az MFB az új, szép elnevezésű és egységes programot saját mozgásterének növelésére is felhasználhatja: ha minden egy néven fut, nem kell kormánydöntés ahhoz, hogy a népszerűbb alpontokhoz forrást csoportosítsanak át.
Az új hitelprogram ugyanakkor nem fog igazán eltérni a régitől , ami változik, az legfeljebb a felhasználható összeg: a jogelőd programokra számításaink szerint összesen 275 milliárd forint állt rendelkezésre, míg a Sikeres Magyarországért Hitelprogram keretét már 310 milliárd forintban határozzák majd meg. Ez a bővítés ugyanakkor csak elvben jelent többletet, hiszen az MFB az eddigi keret felét sem tudta kihasználni"
(Népszabadság, 2005. április 25.)

"Rolek Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalának soros elnöke attól tart, hogy a járuléktöbblet arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy visszafogják a juttatásokat, felmondják a kollektív szerződések vonatkozó pontjait. A munka-ügyi szakember attól tart, hogy ez a helyzet komoly munkahelyi feszültséghez vezet a szakszervezet és a munkáltató között. Rolek szerint bebizonyosodott, hogy Katona Tamás, a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára "nem fogalmazott pontosan" az érdekegyeztető fórum legutóbbi ülésén, amikor azzal próbálta fékezni a munkaadói oldal tiltakozását, hogy a 17 százalékos drágulás csak a menedzsereknek juttatott tengeren túli utazásokra, az értékes festményekre és bútorokra vonatkozik. Rolek úgy fogalmazott: sántít az az állítás is, amely szerint a kiskapu betöméséről van szó, ugyanis a rendelkezés bújtatott adóemelés, egyébként pedig a nagy értékű utaztatás nem is tartozik a természetbeni juttatások közé."
(Népszabadság, 2005.09.05).


Adni- de mégsem...

"Már több mint négy hónapja annak, hogy Mátrakeresztest jószerével elvitte egy patak árvize, most itt az a hír, hogy az a harmincötmilliós gyorssegély, amelyről a kormány rögtön az árvíz után döntött, még mindig nem ért oda azokhoz, akiknek szánta. A harmincötmillióból harminc egy bankban pihen - így látta Pásztó jegyzője, aki kifogást emelt ez ellen."
(Kossuth Rádió, 2005.09.03.)

Csak semmi ellenzéki kérdés!

"Szijjártó Péter fideszes képviselő tegnap nem tudta feltenni Gyurcsány Ferenc kormányfőnek azt az interpellációt, amelyben vagyongyarapodásáról érdeklődött volna. Szili Katalin házelnök ugyanis nem járult hozzá a kérdések elhangzásához... Ez a harmadik olyan eset, amikor az Országgyűlés elnöke a rá ruházott hatalommal élve megakadályozta a kormányfőnek címzett kérdés feltételét."
(Reggel 2005.05.03, p.8)

Csak semmi párbeszéd!

"A légtérhasználat új rendjével kapcsolatban márciusban a Légiszállítási Ágazati Párbeszéd Bizottság kérte, a kormány hallgassa meg a szakszervezetek véleményét is a tervezettel kapcsolatban, de ez máig sem történt meg. ...A Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete elhamarkodottnak ítéli az új rendszer kiépítését."
(Metró, 2005.05.05, p.8.)

"A Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Katona Sándor sajnálatosnak tartja, hogy a családtámogatási rendszer átalakítása előtt nem kérték ki a sokgyermekesek véleményét."
(Kossuth Rádió, 2005.05.23.)

Lezárva: 2005. 09. 06.