Tegnap az ez évre vonatkozó költségvetési törvényben megszabott háromszázmilliárd forintot a pótköltségvetés benyújtása nélkül zárolták a költségvetési intézmények, vagyis a törvényhozó Országgyűlés megkerülésével. A közfeladatokra szánt pénzek ilyen módon való megvonása törvénysértő. A kormány legújabb "rendelkezése" szerint az amúgy is alulfinanszírozott - és ezért a privatizáció rémképével fenyegetett - egészségügyi ágazat a költségvetési törvényben megszabott összeggel szemben tízmilliárd forinttal kevesebbet fordíthat a gyógyításra, sőt a már az intézményekhez átutalt pénzből is összesen nyolcmilliárdot kell visszafizetni az egészségügyi tárca által megadott számlaszámra. Az esélyegyenlőségi tárcának 15,2 milliárd forintot kell zárolnia, ami egyebek mellett azt jelenti, hogy a gettókra emlékeztető nyomortelepek - ahol főleg a hátrányos helyzetű cigányok élnek - felszámolására az Országgyűlés által törvényben biztosított pénzt a szocialista-szabad demokrata kormány egy laza kézmozdulattal, törvényhozói felhatalmazás nélkül elvonja.

Úgy vélem, a költségvetési törvény pontosan olyan fontos jogszabály, mint a többi, nem lehet rá fittyet hánynia végrehajtására felesküdött felelős miniszterelnöknek sem. Ha mégis ezt teszi, törvényt sért. És akkor a felesküdött országgyűlési képviselőknek kötelességük, hogy kikényszerítsék az általuk hozott törvény végrehajtását, vagy ha erre nem képesek, akkor vonják meg a bizalmat a miniszterelnöktől. Ezért küldtük őket az ország házába, erre kellett esküt tenniük. Tudomásul kell venni, hogy jogállamban a kormánynak is, a miniszterelnöknek is be kell tartania a törvényt. Ha a költségvetés forrásoldalának teljesítését adóelkerüléssel, adócsalással veszélyezteti a polgár, akkor bírságra, büntetésre számíthat. A kormány sem teheti meg, hogy a kiadási oldalon pótköltségvetés elfogadása nélkül, mutyiban, saját kénye-kedve szerint válogasson a feladatok közül, mit hajt végre, s mit nem, mit hajlandó törvényesen finanszírozni, s mit nem.

Gyurcsány Ferenc már miniszterelnök volt, amikor tavaly ősszel az idei költségvetési törvény javaslatát beterjesztették az Országgyűlésnek. Megszabták a bevételeket - ehhez igazították az adójogszabályokat -, megtervezték a kiadásokat a feladatokhoz elégséges forrásokkal. Az állami számvevők ezt véleményezték a szükségesség és célszerűség szempontjából is, a képviselők ez alapján szavazták meg. Hol a zárolás célszerűségéről és szükségességéről az Állami Számvevőszék véleménye? Milyen jogi aktussal, határozattal, miniszteri, avagy kormányrendelettel, vagy csupán egyszerű intézkedéssel írtak felül egy törvényt? Vajon mit szól ehhez Sólyom László, az államfőnk?

Másik kérdés, hogy ha - mint Kóka miniszter állítja - olyan jól pörög a gazdaság, akkor mi okozza, hogy ilyen szükségállapotra emlékeztető mértékű forráshiány állt elő? Ha a kormány a saját költségvetési törvénynek nevezett tákolmányát sem képes végrehajtani, akkor talán le kellene vonni ebből az egyetlen lehetséges következtetést. És nem kéne hazudozni, mint például annak a kis somogyi falunak, ahol a cigány telep felszámolására ígért ötvenmillió forintos támogatás visszavonását - szemérmetlen hazudozással - azzal indokolta a Göncz Kinga vezette tárca, hogy a romákat nem telepítik be a faluba egy gazdag osztrák nyugdíjas és egy módos gazda közé, vagyis továbbra is a falu szélén maradnak. (Az, hogy a betelepült osztrákok által felvert ingatlanárak miatt a pénz nem lenne elég az összes család megsegítésére, nem számít, mint ahogy az sem, hogy az esélyegyenlőségi tárca feladata nem az, hogy indulatokat szítson a romák és nem romák között, hanem az, hogy az emberi méltóságról szóló alkotmányos alapjogokat figyelembe véve segítse őket hozzájutni az egészséges hajlékhoz. És ha elfogyott a pénz, vagy másra, például a harmadik gyermek nemének megválaszthatóságáról szóló idióta kormányzati telefonos kampányokra kell, hát mondják meg ezt a somogyi cigány telep lakóinak, és ne hazudozzanak összevissza a szegregációról.

Lehet persze, hogy az is csökkentette a kis somogyi falu cigányainak az esélyét, hogy csupán az önkormányzat terveztette meg saját költségén az új házakat, és nem a holdudvari szegénységpolitikával foglalkozó kékharisnyák írtak megbízásra szociológiai tanulmányt állami milliókért a telep kialakulásának történetéről és felszámolásának szükségességéről.

Nincs épeszű magyarázat a százmilliárdok zárolására, hiszen - állítólag - sikert sikerre halmoz a gazdasági szféra. Ha olyan lendületben van a gazdaságunk, mint Kóka miniszter mondja, akkor nyilván az államtól független szféra be is fizeti az adókat, nem viszik a nyereséget a luxemburgi adóparadicsomba, a törvénysértő módon bizalmi kézbe adott statisztikai hivatal sem vezette félre a tervezéskor Gyurcsányékat, akkor vajon mi indokolja lekókadt lelkesedésüket és a szükségállapotra emlékeztető kormányzati lépéseiket?

Eközben Gyurcsány - a következő költségvetési törvény kapcsán - a biztonságról meg az igazságosságról szónokol. No és a bátorságról. A tegnap napvilágra jutott hír a háromszázmilliárdos Gyurcsány-csomagról és a kampányduma szintjén biztonságos és igazságos költségvetési törvény megalkotásáról, amihez a kormányfő szerint bátorságra lesz szükség, nekem a régi viccbeli vak ló jut eszembe, amelyik nekimegy a falnak. Nem vak. Vakmerő...

Torkos Matild, Magyar Nemzet

fideszfrakcio.hu