"Több mint ötszázmillió forintra tehető azon szerződések, megrendelések és támogatások összege, amelyeket cégek akkor kaptak, mikor Gyurcsány Ferenc a cégekben közvetlenül vagy közvetve, de tulajdonosként érintve volt" - mondta a politikus, hozzátéve: ezt az összeget a minisztériumok 1995 óta regisztrált adatai alapján számolták ki.
Az Apró-Gyurcsány érdekkör gazdagodását vizsgáló bizottság mai ülésén a hatodik, hetedik, valamint nyolcadik pontja volt terítéken. Így például az, hogy azok a személyek, akik állami szervezetek vezető tisztségviselőiként döntéshozatali pozícióban voltak-e akkor, amikor a miniszterelnök cégei privatizációs eljárásokban vettek részt, szerepet kaptak-e a későbbiekben Gyurcsány-cégekben.
A bizottság mai ülésén a szocialisták arról vitatkoztak szívesen, hogy milyen időszakot vizsgálhat a bizottság. Szerintük 2002 utáni időszakot kell vizsgálni Gyurcsány Ferenc tevékenységében. A Fidesz nevében Balsai István fejtette ki, hogy az Apró-Gyurcsány érdekkör meggazdagodását vizsgálja a bizottság, és az nem 2002-ben kezdődött. Ám a 2002 utáni időszakra utalva, mint Balsai István többször leszögezte, "ha csak a Szalay utca lenne a vizsgálat tárgya, már abba is bele kéne pirulni!"
Szijjártó Péter azon kérdés tisztázása érdekében, hogy vezető köztisztségviselők és állami tulajdonú társaságok vezetői szereztek-e tulajdonrészt vagy kaptak-e valamilyen vezetői megbízást Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő társaságokban, azt mondta: a bizottsághoz került dokumentumok alapján e kérdéskörben Szilvásy György és Szabó Pál neve merült fel.
Szilvásy György
1990 és 1995 között a Miniszterelnöki Hivatalban gazdasági és pénzügyi területeket is felügyelő helyettes államtitkárként dolgozott, 2005-től pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kabinetfőnökeként tevékenykedik, míg 2000 és 2002 között az Aldo Kft.-ben tulajdonosként szerepelt - jegyezte meg. A másik személy, aki a bizottság látókörébe került
Szabó Pál,
aki jelenleg a Magyar Posta vezérigazgatója, korábban a Motim Rt. felügyelő bizottságának tagja volt - mondta a testület elnöke.
Balsai István az ülésen további három személyt említett ebben a kérdéskörben:
Kiss Elemért, Apró Piroskát és Dobrev Klárát.
Kiss Elemér ugyanis többször vezető tisztségviselő volt, most is egy közalapítványt vezet, és közben Gyurcsány-cégekben vállalt szerepet. Apró Piroska állami tulajdonú céget vezetett, s információk szerint Gyurcsány-cégekben is szerepet kapott. Dobrev Klára a Nemzeti Fejlesztési Hivatal elnökhelyettese volt, e3gészen addig, amíg férje miniszterelnök nem lett. Bár ebből a névsorból előbb nagy kalamajka keletkezett, Vadai Ágnes később ráállt, hogy ha az ellenzéki képviselők leírják a neveket, hozzájuk rendelve a különböző tisztségeket és dátumokat, abban az esetben másokra vonatkozóan is meg tudja nézni a bizottság, hogy vannak-e olyan köztisztségviselők, akik tulajdont szereztek Gyurcsány Ferenc cégeiben. Ebben az ügyben a szavazás 9 igen mellett Tóth Károly tartózkodásával a bizottság arra a döntésre jutott, hogy Szijjártó Péter az ehhez szükséges adatokat bizottság nevében bekérheti, majd táblázat formájába rendezve átadhatja a bizottság tagjainak.
Azt a kérdést, hogy "kaptak-e a vállalkozások több jogcímen több száz millió forintos megrendelést, illetve támogatást", a kormányoldal egyhangú nemmel, míg az ellenzék egyhangú igennel szavazta meg.
fideszfrakcio.hu
Cikk: | A hülyeség - ha fájna, 2005. szeptember 7. |