A Brüsszelben is közzétett állásfoglalásban a képviselők azt is javasolták, hogy hozzanak létre egy európai obszervatóriumot, amely az aszályokkal, az elsivatagosodással, az árvizekkel és a klímaváltozással foglalkozik.
Az állásfoglalás emlékeztetet arra, hogy az európai katasztrófák több százezer hektárnyi erdő, szőlő, gyümölcsös és más mezőgazdasági infrastruktúra pusztulását okozták. Az állásfoglalás szerint az erdőtüzekben szerepet játszott "a vidéki területek elhanyagolása, az elégtelen erdőgondozás, a nem megfelelő fajták egymás mellé telepítése, és jelentős százalékban a bűnözés is".
A képviselők úgy vélték, az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb kihívása. A kiotói jegyzőkönyv célkitűzései alapvető fontosságú feltételei egy globális éghajlatváltozási stratégia létrehozásának, de további célokat kell felállítani a 2012 utáni időszakra.
Az állásfoglalás megállapította, négy éven belül másodszor fordul elő, hogy Európa középső, keleti és északi területeit súlyos áradás sújtja, közvetlenül érintve több ezer családot, házaikat és egyéb magántulajdonukat, csakúgy mint a közérdekű infrastruktúrát és mezőgazdaságot.
Az EP "szolidaritását és őszinte együttérzését fejezi ki az elhunytak családjainak és a nyár során bekövetkezett katasztrófák által érintett területek lakosainak, tisztelettel adózik a tűz ellen életük kockáztatásával harcoló tűzoltók és polgári lakosok áldozatvállalása előtt". A képviselők úgy vélték, hogy a csapások következményei "nem pusztán nemzeti szintűek, hanem mély európai elkötelezettséget is szükségessé tesznek".
A parlament szerint az ilyen célokra létrehozott, úgynevezett szolidaritási pénzalap szabályait sürgősen ki kell igazítani annak érdekében, hogy az félreérthetetlenül kiterjedjen a természeti katasztrófák, például az aszályok és az erdőtüzek által sújtott lakosságnak nyújtott támogatásra is.
A képviselők arra is kérték az Európai Bizottságot, hogy növelje az áradások megelőzésére irányuló kutatások forrásait, és hangolja össze a különböző tagállamok által végzett kutatómunkát, hogy mihamarabb egymást segítő energetikai és szállítási politika jöhessen létre a kockázatok megelőzése érdekében.
Az EP a falusi lakosság megtartása és az erdőterületek jelentős növelése céljából az erdészeti politika uniós szintű megerősítését is szeretné elérni.
A képviselők már e heti plenáris ülésük kezdetén egyperces felállással emlékeztek a nyári terrortámadások és természeti csapások áldozataira. Josep Borrell Fontelles, a testület elnöke nyilatkozatában külön hangsúlyozva a szolidaritás fontosságát.
A témához szólt hozzá napirend előtt többek között Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ EP-delegációjának elnöke, kiemelve, hogy az utóbbi hetekben egész Közép-Európában rendkívüli mennyiségű csapadék hullott, amelynek következtében a folyók kiáradtak és óriási károkat okoztak. Mint mondta, a természeti csapás több tízezer polgárt érint többek között Németországban, Svájcban, Ausztriában, Szlovéniában, Romániában, Bulgáriában és Magyarországon.
Az Európai Bizottság már nyáron jelezte, hogy anyagi segítséget kíván nyújtani az Európai Unió tagországait, illetve tagjelöltjeit sújtó természeti katasztrófák következményeinek elhárításához. A bizottság mind az áradásokkal, mind az erdőtüzekkel kapcsolatos kéréseknek igyekszik eleget tenni az EU szolidaritási pénzalapjában rendelkezésre álló keretből.
Az EP a nyilatkozatban azt is megemlítette, hogy a jövőben saját kezdeményezésű jelentést szeretne készíteni az erdőtüzekről, aszályokról és áradásokról.

MTI - fideszfrakcio.hu