Sümegi Noémi írása, Heti Válasz, 2002. 09. 20.
"Két nappal ezelőtt a Fidesz újabb kísérletet tett arra, hogy kormányomat és személy szerint engem lejárasson" - mondta Medgyessy Péter június 20-án a kormánypárti frakciók előtt, a D-209-es ügy kirobbanása után. Hozzátette "Politikai ellenfeleink (...) ki akarnak bújni a felelősség alól. Rágalmakkal, politikai támadásokkal akarják megakadályozni, hogy feltárhassuk örökségüket." A kormányfő szerint a választók tudni akarják, hova tűntek a Happy End, a Vegyépszer, a Magyar Posta milliárdjai, s hogy ki a felelős mindezért. "Mi kiderítjük és elmondjuk az igazságot. Aki bűnös, annak van oka félni. És milliónyi hamis vád, rágalom, meghamisított irat sem akadályozhatja meg, hogy feltárjuk, hol vannak az állam hazavitt milliárdjai" - jelentette ki a miniszterelnök.
Az MSZP azóta mindent el is követett, hogy konkrétumokkal támassza alá a Medgyessy Péter által elmondottakat. S bár az Állami Számvevőszék (ÁSZ), a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), valamint az egyes kormányzati szervek, minisztériumok belső ellenőrzési rendszere mind a közpénzek elköltésének törvényességét vizsgálja, a kormányalakításkor külön státust kreáltak Keller Lászlónak, aki a választásokat megelőzően is már "hivatalos feljelentőként" működött, kérdéseivel és beadványaival teljes munkaidőben foglalkoztatta a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) munkatársait. Most a MEH közpénzekért felelős államtitkáraként végzi ugyanezt a munkát, ám státusa számos kérdést vet fel. Míg az Országgyűlésnek beszámolni köteles ÁSZ vagy a kormánynak felelős Kehi vezetői köztisztviselőként dolgoznak, a miniszterelnöki államtitkár alig titkoltan politikai indíttatásból "szimatol". Nem világos az sem, hogy feladatai közé tartozik-e a közpénzek visszamenőleges ellenőrzése, vagy csupán az aktuális közbeszerzések tisztaságát kell felügyelnie. Mindemellett a tárcák és az állami intézmények egy részénél külső cégek vizsgálják az előző kormányzat idején kötött szerződéseket.
Üvegzseb vagy üvegszem?
"A kormány csak mástól várja el, hogy üvegzsebű legyen, saját magától nem" - véli Nagy Gábor. A Miniszterelnöki Hivatal által tavaly létrehozott, száz százalékban állami tulajdonban működő In-Forrás XXI. Kht. felügyelőbizottságának nemrégiben menesztett elnöke lapunknak elmondta: a kht. tevékenységét egy könyvvizsgáló cég folyamatosan ellenőrizte, s bár az összes iratukat elvitték, a MEH-ben vizsgálódó ProWare Informatikai Tanácsadó és Szolgáltató Kft. emberei sem találtak semmi olyat, amibe beleköthettek volna. Keller Lászó egy 170 ezer forintos - szerintük jogosan kifizetett - autójavítási számla miatt tett ellenük sikkasztásért feljelentést: a számláért az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának (SZBEI) három nyomozója állított be. (A SZBEI-hez csak az olyan esetek kerülnek, amelyek a szerződések nagyságrendje és az esetlegesen érintett közszereplők miatt kiemelt ügynek számítanak.) A volt elnök úgy véli: "a rendőrség vagy nem vizsgálja a feljelentések komolyságát, vagy Keller László közvetlen politikai utasítására cselekszenek, mint az ötvenes években".
Nagy szerint ugyanilyen politikai hajtóvadászat folyik a Magyar Építőipari Kht. ellen is, amely céget a kormánynak szintén esze ágában sincs megszüntetni, hiszen fontos állami feladatot lát el: a cél csupán az, hogy az előző ciklus felelős vezetőit besározzák. Nagy Gábor aggályaival a héten az Alkotmánybírósághoz fordult: beadványában arra kér választ, hogy összefér-e az alkotmánnyal, ha magáncégeket bíznak meg politikai megrendelésekkel. A volt elnök szerint nem világos, hogy ezek a cégek közbeszerzési eljárás keretében kap-ták-e meg a feladatot, átestek-e nemzetbiztonsági vizsgálaton - hiszen állami cégek papírjaihoz, szerződéseihez férhetnek hozzá -, van-e titoktartási kötelezettségük, s hogy mekkora "sikerdíj" fejében vizsgálódnak.
"Minden tárca eldönthette, hogy saját jól felfogott érdekében ellenőrzi-e az előző kormány által kötött gyanús szerződéseket, s hogy ehhez - ha a minisztériumnak nincs megfelelő kapacitása - saját költségvetésének terhére igénybe vesz-e külső könyvvizsgáló cégeket" - mondta lapunknak Horn Gábor, a MEH koordinációs államtitkára. Keller László addig nem kívánt nyilatkozni az ügyben, míg a tárcák jelentései meg nem érkeznek a Miniszterelnöki Hivatalba. A vizsgálatok információink szerint a héten lezárultak, egyelőre azonban csak annyi biztos, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium esetében már megtették a feljelentést "különösen nagy kárt okozó hűtlen és hanyag kezelés" miatt, s hogy az oktatási tárcánál is hasonlóra készülnek. Varga Mihály volt pénzügyminiszter lapunknak elmondta: a kormány a saját ügyeiben nem üvegzsebű, hanem üvegszemű. Nem kétséges, hogy a vizsgálatok politikai célból indultak, s bár számos helyen külső könyvvizsgáló cégeket alkalmaztak, még így sem találtak semmit. A Pénzügyminisztériumban az ellenőrzési főosztály vizsgálta az Orbán-kormány választások után tett kezességvállalásait, ám semmilyen törvénytelenséget nem tártak fel. Varga szerint az adófizetőknek havi húszmillió forintjukba kerül a Keller-féle államtitkárság fenntartása, aminek egyetlen célja az ellenzék lejáratása az önkormányzati választások előtt.
Bizalmi ügy
Deutsch Tamás úgy látja: az új kormány által indított, az állami szervekkel párhuzamosan végzett tényfeltáró vizsgálatok igazi célja, hogy a szocialistákhoz és a szabad demokratákhoz közel álló vállalkozók, ügyvédek, ingatlanszakértők állami megrendelésekhez jussanak. A volt sportminiszter kifogásolta, hogy a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közigazgatási államtitkárának felesége annak a könyvvizsgáló cégnek a főkönyvelője, amely a tárca korábbi tevékenységét vizsgálja. "Az ISM átvilágítását a KPMG Hungary Kft. készítette, a hazai legnagyobb könyvvizsgáló, a világ négy legnagyobb auditora, a "big four" egyike" - tájékoztatta lapunkat Szilvásy György. A tárca közigazgatási államtitkára a külső cég bevonását azzal indikolta, hogy a Kehi és a minisztérium ellenőrzési főosztályának kapacitása nem lett volna elegendő a vizsgálatok lebonyolításához, az ÁSZ pedig önálló szervként működik. Szilvásy elmondása szerint azért a KPMG-re esett a tárca választása, mert a másik három szóba jöhető könyvvizsgáló cég mindegyikénél találtak összeférhetetlenséget. A KPMG függetlensége szerinte megkérdőjelezhetetlen. Fontos szempont volt az olcsóság is: a cég áron alul, a közbeszerzési értékhatár alatt (8,9 millió forintért) vállalta a munkát. Az államtitkár elmondta: felesége valóban a cég főkönyvelője, a több száz alkalmazott egyike. Nem tagja a menedzsmentnek, s nem is annál a részlegnél dolgozik, amelyikkel a minisztérium szerződést kötött. A vizsgálat eredményeképpen a büntetőfeljelentést a tárca veztése a MEH-hel egyeztetve, de önállóan tette meg, hiszen, ahogy Szilvásy György fogalmazott, övék a felelősség, ezt helyettük senki nem is tehette volna meg.
"Amennyiben az értékhatárt - kilencmillió forintot - meghaladó megbízásról volt szó, akkor biztosan a közbeszerzési törvény szabályai alapján választották ki a könyvvizsgáló cégeket" - nyilatkozta lapunknak a többi minisztériumban, illetve a Miniszterelnöki Hivatalban lefolytatott vizsgálatokról Gál. J. Zoltán kormányszóvivő. Szerinte a tárcák egy részénél nem volt szükség külső segítségre, ott a belső ellenőrzés eredményeit várják a MEH-be. Magyarországon kevés jelentős auditor cég van, s a kancellária ügyeit vizsgáló ProWare ezek közé tartozik. "Nem tesz jót az állam működésének, ha mindenki gyanakszik" - fogalmazott. Szerinte a ProWare munkájára számítógépes szakértelme miatt van szükség. Nagy Gábor, az In-Forrás XXI. Kht. volt vezetője azonban éppen azt kifogásolja, hogy a ProWare - amely az In-Forráshoz hasonló tevékenységet folytat - az állami cég minden anyagához hozzájuthatott, a lefoglalt tanulmányokat a piacon értékesítheti. Horn Gábor szerint egy ilyen típusú vizsgálat a legritkább esetben éri el a közbeszerzési értékhatárt, ügyvédi munka esetében pedig a bizalmi elem döntő lehet. A Keller-féle államtitkárság nem tud és nem is akar vizsgálódni: feladatuk sokkal inkább az, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló ügyek - fogalmazott.
Tények és hazugságok
"Az Állami Számvevőszék meghatározott ütemterv szerint vizsgálja az egyes költségvetési fejezeteket: ad hoc jellegű feladatoknak nem tud eleget tenni, s a számvevőket a kormány nem utasíthatja" - nyilatkozta lapunknak Bihary Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója. Tájékoztatása szerint egy-egy átfogó ÁSZ-vizsgálat rendszerszemléletben vizsgálja a fejezet működését, gazdálkodását. Az ellenőrzés jellegéből adódóan nem biztos, hogy minden egyes szerződés a számvevők elé kerül. Az ÁSZ megállapításai nem kötelezőek, bírósági úton nem támadhatók meg, s a jelentés csupán javaslatot tesz a felelősök megnevezésére. Kivételt jelent, ha a számvevő bűncselekmény alapos gyanúját állapítja meg. Ez esetben az ÁSZ büntetőeljárást kezdeményez.
A kormányváltást követő átadás-átvétel során a Kehi kapott olyan feladatokat, amelyek a kormány szempontjai szerinti vizsgálatokat írják elő.
"A munkatervet kormányhatározat szabja meg" - nyilatkozta lapunknak Gyekiczki András, a Kehi elnökhelyettese. A 2002. második félévére tervezett vizsgálatok között van a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Posta Rt., a Nemzeti Színház építési beruházásának, valamint a Széchenyi-terv pályázati rendszerének átfogó ellenőrzése. A vizsgálatok során valamilyen ügyből kifolyólag majdnem mindegyik tárca gazdálkodása terítékre kerül. A minisztériumok és a Kehi által végzett vizsgálatok esetenként kiegészítik egymást. A nagy nyilvánosságot kapó ellenőrzések fontos színtere lehet még a parlament: az SZDSZ három vizsgálóbizottságra tett javaslatot, amelyek a Postabank, az APEH és az MFB ügyeit néznék át.
Az 1998-as kormányváltáskor szintén indultak ellenőrzések, ám azokat nem külső cégek végezték. A Sepsey Tamás vezette Kormányzati Ellenőrzési Iroda (a Kehi elődje) vizsgálta többek között a Horn-kormány utolsó napjaiban kifizetett végkielégítéseket, az M7-es balatoni autópálya továbbépítésének feltételeit, az 56-os Intézet gazdálkodását, valamint a olajgate néven elhíresült ügyet is. Törvénytelenségeket állapítottak meg a Pénzügyminisztérium, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok és az MSZP-s érdekeltségű Nádor Rt. közötti szerződéseknél, aminek következtében büntetőfeljelentést is tettek. Per indult az Országos Egészségpénztár, valamint a Postabank ügyében is.
Sajtóhíradások szerint az önkormányzati választásokon is nélkülözhetetlennek tartja a negatív kampányt Ron Werber, aki ősszel ismét főtanácsadóként segíti a szocialistákat a választási küzdelemben. Tóbiás József, az MSZP pártigazgatója egy polgármestereknek tartott zártkörű rendezvényen állítólag kijelentette: keményen és határozottan rá kell mutatni az ellenfelek gyenge pontjaira. Az MSZP politikusai álláspontjukat azzal indokolták, hogy a tavaszi választásokon kimutathatóan rosszabbul szerepeltek azon körzetek jelöltjei, akik nem használták a Tények és hazugságok című kiadványukat, amelyben "kíméletlenül leleplezték a Fidesz fekete propagandáját, és rámutattak az akkori kormánypárt gyengéire". Hogy mennyi tény és mennyi hazugság lesz a szocialisták kampányában, az valószínűleg már csak a helyhatósági választás után derül ki, mivel a visszaélések gyanúja miatt indított büntetőeljárások akár évekig is elhúzódhatnak.