A delegáció nevében emellett az azt elnöklő Doris Pack levelet ír Javier Solanának, az EU-tagországok közös kül- és biztonságpolitikai képviselőjének, és ebben egyebek között felhívja a figyelmet a biztonsági kockázatra, amely a részben magyarok lakta szerbiai tartományban megjelent. Levelet küldenek Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek is, és abban kitérnek egyebek között a temerini helyzetre, a magyarok elleni ottani eljárásra, illetve Ágoston Gabriella volt szabadkai jegyző ügyére, akit egy közel tíz évvel ezelőtti ügy miatt vizsgálati fogságban tartanak.

A nem nyilvános találkozón értékelték a június végi ülés óta történt eseményeket, illetve azokat a válaszokat, amelyeket Packnak a szerb kormánytagokhoz a januári tényfeltáró látogatást követően írt leveleire adtak. "Összességében konszenzus volt abban, hogy nem kielégítőek a válaszok, bár azok jó szándékról tesznek tanúbizonyságot" - nyilatkozott az ülés után újságíróknak Becsey Zsolt a Fidesz európai parlamenti képviselője Becsey Zsolt elmondta, lesz egy EP-meghallgatás a kérdésben október 13-án Brüsszelben, amelyre minden érintettet meghívtak. Azt is jelezte, hogy újabb vajdasági vizsgálóbizottság kiküldését is fontosnak tartaná, míg Hegyi Gyula (MSZP) és Tabajdi Csaba (MSZP) azt a véleményét hangoztatta, hogy folyamatosan nyomást kell gyakorolni a szerb vezetéssel szemben, de csak józan mértékig, Szent-Iványi István (SZDSZ) pedig arra a közösen benyújtott költségvetési módosító javaslatra emlékeztetett, amely szerint további 10 millió eurót különíthetnek el a szerb demokratizálási folyamat támogatására.
Hegyi Gyula kijelentette: Szerbiában törékeny a demokratikus koalíció többsége és katasztrofális lenne, ha a szélsőséges nacionalista erők győznének, ugyanis csak a demokratikus pártoknál lehet európaiként föllépni a kisebbség érdekében. Ezért nem szabad túl messzire menni a nyomásgyakorlás folyamatában. Azt is kifejtette: "Elemi érdekünk, hogy a Vajdaság minél nagyobb autonómiát kapjon Szerbián belül, mert a Vajdaság mindig progresszív része volt Szerbiának, híd lehet az EU és Szerbia között." A jelenlegi szerb kormányt kell támogatnunk és a Vajdaság autonómiáját" - hangoztatta. Tabajdi Csaba azt emelte ki: "Nagyon fontos, hogy összeállt egy forgatókönyv, fontos, hogy mi, magyarok egyeztessünk, nehogy kioltsák egymást a különböző törekvések. Ez a mai találkozó legfontosabb eredménye és az, hogy ehhez sikerült megnyerni a delegáció vezetőjét." Az említett forgatókönyvről elmondta: a sürgősségi EP-határozat után októberben a délkelet-európai delegációban a szerb kormány illetékeseinek, a vajdasági magyar és horvát kisebbség vezetőinek a meghallgatásra kerül sor az EU-tagországokat képviselő tanács és az Európai Bizottság képviselőinek részvételével. Ezt követi a nemzeti kisebbségügyi frakcióközi EP-csoport ülése, míg decemberben az ez alkalommal Szerbiában ülésező Európai Parlament-Szerbia vegyes bizottság elé kerül az ügy.

Eltérő véleményeket tükröztek a magyar képviselői nyilatkozatok a szerb demokratizálódás támogatását szolgáló - a külügyi EP-bizottságban már elfogadott - költségvetési módosító javaslatról. Az azt közösen kidolgozó Szent-Iványi István és Tabajdi Csaba elmondták, meggyőződésük, hogy a kérdést nem a szerb kormányzat megbüntetésével, hanem a szerbiai demokratizálódási folyamat támogatásával lehet csak megoldani. Becsey Zsolt szerint inkább azt kellene elérni, hogy átcsoportosítás legyen a gazdasági célokból az emberi jogi célokra a Szerbiának jutó kiadásokon belül. Utóbbiak ugyanis már így jelentősnek mondhatók, körülbelül a kétszeresére rúgnak például annak, amit annak idején Magyarország kapott integrációs segítségként. "Megelőlegezett bizalomról van szó. Ha nincs érdemi előrelépés, jövőre javasolni fogom a pénzek csökkentését" - szögezte le ezzel kapcsolatban Szent-Iványi István. "Nem Szerbia megbüntetése a célunk, hanem demokratizálása, közelítése az európai normákhoz" - tette hozzá Tabajdi Csaba.

MTI - fideszfrakcio.hu