Több érintett személy és szervezet kérte az unió bíróságától, hogy semmisítse meg azokat a rendeleteket, amelyek - a 2001. szeptember 11-i terrortámadások előtt és után hozott ENSZ biztonsági tanácsi határozatoknak eleget téve - befagyasztották az afganisztáni tálib rendszerrel, illetve az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal esetleg kapcsolatban álló személyek és szervezetek által közvetlenül vagy közvetve ellenőrzött pénzeszközöket és egyéb pénzügyi forrásokat. E személyek és szervezetek nevét egy, a rendeletekhez csatolt lista tartalmazza, amelyet az Európai Bizottság rendszeresen felülvizsgál.
A pénzeszközök befagyasztása az ENSZ-döntés értelmében bizonyos feltételek mellett és csak humanitárius okokból mellőzhető.
A luxemburgi EU-bíróság kedden hozta meg ilyen típusú ügyekben az első két ítéletét. A kereseteket - a bírósági írásmód szerint - Ahmed Ali Yusuf és az Al Barakaat International Foundation, valamint Yassin Abdullah Kadi magánszemély nyújtotta be a bírósághoz az uniós intézmények ellen.
Az ítélet szerint az unió döntéshozó tanácsának hatásköre a nemzetközi terrorizmus elleni harc keretében kiterjed magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciók elrendelésére. Emellett a bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog szerint az ENSZ tagállamainak az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján fennálló kötelezettségei megelőzik az uniós szerződések alapján fennálló kötelezettségeket is.
Az uniós bíróság megállapította, hogy a pénzeszközöknek a megtámadott rendeletben előírt befagyasztása nem sérti a felperesek alapvető jogait. A megtámadott rendelet ugyanis az érintettek kérelmére kifejezetten lehetővé tesz kivételeket az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges pénzeszközök hozzáférhetővé tétele érdekében. A bíróság szerint az uniós intézmények sem voltak kötelesek arra, hogy az érintetteket meghallgassák, minthogy semmiféle mérlegelési jogkörrel nem rendelkeztek a Biztonsági Tanács által elhatározott szankciók végrehajtásával kapcsolatban.

MTI - fideszfrakcio.hu