Hogy miért is borulhat a jövő évi büdzsé? Nos, ennek hátterében egy látszólagos technikai részlet, az euró bevezetése, illetve a közös fizetőeszköz átvételéhez vezető konvergenciaprogram (nem) teljesítése áll. Az euró meghonosításáról röviden annyit: ott, ahol pénzügyi egyensúlytalanság uralja a nemzetgazdaságot, nincs esély az átvételre. Jelenleg hazánk ebben a stációban van, amelynek fő oka a magas államháztartási hiány, a duzzadó államadósság, továbbá az ikerdeficit. Utóbbi a magyar állam pénzügyi válságát is jelenti, az államháztartás mérlege és a folyó fizetési mérleg egyszerre mutat ugyanis kiugróan nagy hiányt. Ez pedig olyan válságjel, amely mindenképpen azt jelzi, hogy Magyarországon jelenleg az állam pénzügyei a csőd közeli állapotba jutottak.

Úgy tűnik, a megoldásra kétféle iskola van. A "magyar" euró, s természetesen a gazdaság stabilitása érdekében a kormány rendezi az államháztartás helyzetét, ésszerű költségvetési struktúrával áll elő, továbbá versenyképessé teszi a saját maga által felduzzasztott közigazgatást. A jelek szerint a kabinet számára csak a másik iskola járható, ami a kreativitásra alapoz. Miről beszélünk? A költségvetési pénzek kiszervezéséről, a tételek átkönyveléséről és az állami statisztikai körbe tartozó pénzek átnevezéséről. A felsoroltak a gyakorlatban az áfavisszatartást, a közszféra nulladik havi bérének áttolását jelentik. Vagy éppen az autópálya-építések finanszírozásának kiiktatását a központi kimutatásból. A gond az, hogy előbb-utóbb a befektetők is megrettennek a statisztikai magyarázatoktól, ha pedig a külföldiek majd nem finanszírozzák a hiányt... De erről ne is beszéljünk, csak figyeljük a forint árfolyamát!

Akárhogyan is, a magyar költségvetés a világ könyvelőinek lehet az útmutatója. Csakhogy ez itt nem az aktatáskás és mobiltelefonos üzletembereknek, továbbá a legfrissebb kriketteredmények iránt érdeklődő milliárdos sznoboknak fenntartott Kajmán-szigetek, hanem Magyarország. Az érthetőség kedvéért: a nyugdíj, az egészségügy vagy éppen a munkanélküli-ellátás több mint "költséghelyek" az éves büdzsében, és az adópolitika is több annál, mint újabb és újabb bevételeket jelentő fizetési kötelezettség. A híres magyar pénzügyi kreativitásról meg annyit, a múlt héten az Európai Bizottság pénzügyi frontembere közölte, hogy nem jött be az autópályatrükk. Magyarán megbukott a költségvetésben előirányzott hiánycél. Értesüléseink szerint erre majd ráerősít az Eurostat, az unió statisztikai hivatala is, amely megvétózta a kormány költségvetési manőverezését. Hogy a hazánk ellen megindított uniós deficiteljárásról már ne is szóljunk!
A sors fintora, hogy a trükközések, pénztologatások és átkönyvelések folyamata, a külföld által már többször is megkérdőjelezett gazdaságpolitika épp a parlamenti választásokat megelőző évben, azaz a választási költségvetés beterjesztése előtt fuccsolt be. Még az is lehet, hogy végérvényesen.

Forrás: Szajlai Csaba, Magyar Nemzet, 2005. szeptember 22.