Az idei hiány nemhogy csökkenne a tavalyi deficithez képest, hanem egyenesen meghaladja a 2003-as és 2004-es számot is. Az Eurostat véleménye alapján drasztikusan, 547 milliárd forinttal növekszik az idei hiány a tervezetthez viszonyítva, és a GDP 7,2 százalékát teszi ki a 4,7 százalékos céllal szemben.
Noha már korábban is köztudott volt, hogy az Eurostat fenntartásokat fogalmazott meg a 2005. évi büdzsé kimutatásaival kapcsolatban, az EU statisztikai hivatalának véleménye még így is mellbevágó: ennek értelmében ugyanis a 2005. évi, az uniós módszertan szerint kimutatott hiány drasztikus mértékben, 547 milliárd forinttal emelkedik. Ez azt jelenti, a GDP-arányos deficitszám a konvergenciaprogramban vállalt 4,7 százalék helyett 7,2 százalékra kúszik fel.

Az idei hiány óriási emelkedése több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt - amint az már ismert volt eddig is - nem számolhatják el az eredményszemléletű (uniós) módszertan szerint bevételként a Nemzeti Autópálya Rt. (NA) 177,8 milliárd forintos befizetését a büdzsébe. További 254,2 milliárd forintos deficitnövekményt jelent egyrészt az, hogy a tervek szerint a központi költségvetés átvállalja az NA adósságát, másrészt pedig 20 milliárd forintra tehető az ezzel kapcsolatos kamatkiadás. Az Alkotmánybíróság nulladik havi juttatással kapcsolatos döntése 15 milliárddal növeli a hiányt. Körülbelül 100 milliárdra rúg, hogy a központi költségvetésbe kevesebb bevétel érkezik, és a kiadások nagymértékben túllépik az eddig tervezettet.

Nemcsak a 2005. évi deficitszám mozdul el jelentősen, hanem a tavalyi és a tavalyelőtti hiányt is korrigálni kell. A 2003-as egyenleget 60,9 milliárd forinttal javítja az, hogy a 2003-ra vonatkozó, de 2004 februárjában kifizetett 13. havi bért tavalyra kell könyvelni, míg a Millenáris Park költségvetésen belüli körbe történő visszasorolása 8,2 milliárddal rontja a tavalyelőtti kimutatást. Utóbbi ok miatt a tavalyi hiányszám 15,3 milliárddal emelkedik, továbbá az idén nulladik havi bérként januárban kiutalt 77,3 milliárdos összeg szintén a 2004. évi szaldót rontja. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a kormány nemcsak az idei évben tér el óriási mértékben a vállalt deficitcéltól, hanem 2003-ban és 2004-ben is ez volt a jellemző. Tavalyelőtt a várt 4,8 helyett 7,0, tavaly a konvergenciaprogramban vállalt 4,6-del szemben 6,6 százalék volt a hiány, az idén pedig 4,7 helyett 7,2 százalékos lesz az EU statisztikai hivatalának számításai szerint.

Ezekből világosan látszik, hogy egyrészt a deficitpálya lényegesen feljebb tolódott, másrészt pedig miközben a kabinet a folyamatos hiánymérséklést hangoztatja a nyilvánosság előtt, a deficit magas szinten beragadt, sőt az idei a tavalyelőttit és a tavalyit is meghaladja. Így pedig komoly veszélybe került a jövő évi 4,1 százalékos deficitcél is. Az elmúlt évek dinamikáját és egyéb determinációkat figyelembe véve lapunk véleménye szerint 5,5-6 százalék körüli évi hiánytervvel állhat elő a kormány 2006-ra.

Ugyan a kabinet kommunikációjában az Eurostat múlt héten Joaquín Almunia pénzügyi biztos által tolmácsolt véleménye után a pénzforgalmi hiánycél tartására koncentrál, az eurózónához való csatlakozás és az unió felé tett vállalások teljesítésének megítélése szempontjából valójában az eredményszemléletű deficitszám a lényeges. A pénzforgalmi célt pedig a kormány úgy kívánja teljesíteni, hogy a Budapest Airport Rt. értékesítése bevételének jelentős, 350 milliárd forintos részét elkönyveli költségvetési bevételként. Ez a tétel azonban az uniós kimutatás szerint nem számít egyenlegjavító tényezőnek. (Az Eurostat álláspontja szerint egyébként a pénzforgalmi hiány még így is közel 25 milliárddal nagyobb lehet az eddig vártnál.)

Forrás: Világgazdaság, 2005. szeptember 22.