Dobrev Klára és édesanyja, Apró Piroska 1995-ben megvásárolta az önkormányzattól a pártállami idők kezdetétől általuk lakott rózsadombi villa három lakását, majd a házat társasházzá alakították át. Ugyanebben az évben Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként létrehozta a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-t, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja. Arra nem találhatók adatok, hogy a kft. foglalkozott-e más ingatlan bérbeadásával, forgalmazásával, hasznosításával, vagy ez a tevékenységük kizárólag a Gyurcsány- Dobrev-Apró-villára szorítkozott. Amennyiben nem foglalkozott üzletszerűen ingatlan-bérbeadással, -hasznosítással - bár a cégbírósági nyilvántartásból kiderül, hogy fő- tevékenységként ezt jelentették be -, úgy felmerül a lehetőség, hogy a céget fiktív tevékenységre hozták létre. És ha Dobrev lakásának sem voltak bérlői, akkor a Dobrev - Gyurcsány-megállapodás színlelt szerződésnek minősülhet.

Az alapítással szinte egy időben a cég kétfajta "tevékenységet" biztosan megkezdett: egyrészt elkezdte a bérbeadási jog értékcsökkenési leírását, amellyel évente 2,6 millió forinttal csökkentették a cég társaságiadó-alapját. Másrészt a kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe, bár a cég csak Dobrev lakásának felújítására, átépítésére lett volna jogosult.

A Fittelina a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre. A rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházás, szauna-, szoláriumkialakítás történt, továbbá a villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. A 1995-ben megszigorított adójogszabályok szerint, ha valaki magánszemélyként újította fel, építette át ingatlanát, az általános forgalmi adót nem igényelhette vissza az államtól. A társaságoknak azonban teljesen visszatérítették az áfát, feltéve, ha a beruházás a cég üzleti tevékenységéhez kapcsolódott. Ennek a több mint 58 milliós beruházásnak az áfája meghaladta a 14 millió forintot. Gyurcsányék magánszemélyként ezt nem kaphatták volna vissza, a cégük azonban igen, amennyiben az építkezésre a cég érdekében volt szükség. Ha az uszoda, a szauna, a szolárium vagy a konditerem kialakítása mégsem a kft. napi üzletviteléhez kapcsolódott, hanem a relaxációs központot az épületben lakó személyek és családtagjaik használják, akkor vajon milyen alapon volt Gyurcsányék cégének hatalmas összegű áfa-visszaigénylési lehetősége? Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték ennek is az értékcsökkenési leírását, így további több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját. A kft. székhelye az alapításkor Gyurcsány lakcímeként megjelölt, Budapest, III. kerület, Táborhegy u. 9/B szám alatt volt, de mivel az 1995-ös mérlegen a vállalkozás címeként az Altus székhelyét, a Szalay u. 4. számot tüntették fel, valószínűsíthető, hogy a cég ténylegesen itt működött.

Az átépítést követően - szintén még 1997-ben - áthelyezték a Fittelina Kft. székhelyét a szemlőhegyi villába. A kft. székhelyének módosítására feltehetően nem azért került sor, mert a "nagy létszámú" - egy ügyvezetőből álló - cég elhelyezése nem volt megoldható az Altus-központban. Ennél valószínűleg racionálisabb indok állhat a háttérben. A kft. székhelyeként a cégnek lehetősége nyílt arra, hogy a villa rezsiköltségének (medence, fűtés, villany, gáz, telefon) egy részét a vállalkozásban költségként elszámolhassák, és ezzel szintén csökkenthessék a társaság adóalapját. Nem találhatók adatok arra vonatkozóan, hogy az átépített Dobrev-lakást bérbe adta-e valakinek a felújítást követően a Fittelina.

A kft. állítólagos bérlői ügyfélköréről a Fittelina jogutódjaként a Gyurcsány-cégbirodalom vezérhajójának számító Altus Rt. vezérigazgatója, Jagiellowicz Györgyné azt nyilatkozta, hogy a Gyurcsány-cégcsoport cégei vették bérbe üzleti céllal az ingatlant a kft.-től. Tekintettel arra, hogy ebben az időben a Gyurcsány-birodalom egyik cégének sem volt cégbíróságon bejelentett székhelye, telephelye vagy fióktelepe a villa (márpedig üzleti céllal csak ebben az esetben lehet ingatlant bérbe venni), kérdéses, hogy az esetleges bérleti szerződések - hasonlóan a Gyurcsány- Dobrev bérbeadási megállapodáshoz - színlelt szerződések-e. Önmagában nehéz elképzelni, hogy egy lakást - amelyben egy hattagú család él, s elvileg a Fittelina Kft. működik benne - még egy vagy több cég üzleti alapon bérbe vesz, és mondjuk a gyerekszobában végzi tevékenységét. Az uszoda és a konditerem üzleti célú bérbevétele szintén nehezen hihető.

Annyi bizonyosan elmondható, hogy a cégnek 1995-ben ötmillió forint árbevétele volt, de még öt év múlva, 2000-ben is csak ekkora összeg, 2001-től pedig gyakorlatilag semmi.

A cég működésének és a villa átépítésének pénzügyi fedezetét nem a Dobrev lakásának bérbeadásából befolyó bérleti díjak biztosították, hanem magánkölcsönök és tulajdonosi hitelek. Gyurcsány saját maga is már 1997-ben 17 milliós kölcsönt adott a Fittelinának, és vállalta, hogy szükség szerint további kétmilliós összegeket fog a társaságnak hitelezni. 2000-ben a Gyurcsány és Dobrev vezetésével már teljesen eladósított cég tartozása a 78 millió forintot is meghaladta. Gondjaikon 2001-ben a villa másik tulajdonosa - és egyben Gyurcsány anyósa -, az Apró Piroska által vezetett Altus Rt. segített. Az Altus 40 millió forint tőkeemelést hajtott végre a Fittelina Kft.-ben, amely összeget a kft. számlájára be is fizettek. Az Altus 40 milliójában közpénz is volt, hiszen a cég bevételei között szerepelt az az évi 12 millió forint, amit a képviselői klub bérbeadásából kapott a Miniszterelnöki Hivataltól. Azaz a Fittelina tőkeemelésében állami forrás is szerepet játszott. A közpénz felhasználásából feltőkésített kft. vissza tudta fizetni Gyurcsánynak is a többmilliós tartozását. 2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést. Ezzel a bruttó 56,2 millió forint értékű luxusberuházás természetbeni juttatásként nagyrészt Dobrev Klára, valamint - a társasházi közös tulajdonú részek esetében - Dobrev és Apró Piroska magánvagyonába került. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság könyvelésében nincs nyoma.

A hasznosítási szerződés megszüntetésekor a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg, sőt a luxusjavakat tovább amortizálta.

2002 novemberében a miniszterelnök lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel. A kormányfő tehát lízingbe vette a saját maga által képviselt, saját tulajdonában lévő cégtől a saját lakásában található, a felesége és anyósa tulajdonában lévő uszodát, liftet, öntözőrendszert és csillárt. A lízingszerződés megkötését megelőzően azonban - még egy rendkívüli értékcsökkentés következtében - a Fittelina több mint húszmillió forinttal 22 millió forintra értékelte le a luxusjavakat, így Gyurcsánynak lényegesen kevesebb lízingdíjat kellett fizetnie. A lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, mert ezzel akarták palástolni, hogy ténylegesen Dobrev és Apró Piroska - ellenérték nélkül - jutott javakhoz, amelyek után adózniuk kellett volna.

2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett, és így a Gyurcsány tulajdonában lévő milliárdos bevételű Altus Rt. mind a mai napig értékcsökkenési leírást alkalmaz a könyvelésébe jogellenesen nyilvántartott luxusjavakra, és csökkenti több millió forinttal a cég társaságiadó-alapját.

Mi számít adócsalásnak? Az Európai Unió részét képező Magyar Köztársaság büntető törvénykönyve szerint adócsalást követ el az, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényt (adatot) a hatóság előtt valótlanul ad elő vagy elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.

mno.hu - fideszfrakcio.hu