Az osztrák tömegtájékoztatás által is ismertetettvégeredmény szerint a 4,7 millió szavazásra jogosult 54 százaléka vett részt a voksoláson. Így a részvétel 3 százalékkal alatta maradt a júniusinak, amikor az alpesi ország választópolgárai megszavazták a schengeni-dublini megállapodásokhoz való csatlakozást.
A vasárnapi voksoláson az ország 20 kantonjából és 6 félkantonjából 19-ben voltak többségben az igen szavazatok, de a népszavazáson az országos összesítés számít. Ezúttal is Schaffhausen kantonban volt a legmagasabb a részvételi arány, ahol a szavazásra jogosultak 68,6 százaléka élt voksolási jogával.
Svájcban csak mintegy másfél évvel ezelőtt nyitották meg a szabad munkavállalás lehetőségét az EU régebbi tagországainak a munkavállalói előtt. Az alpesi ország állampolgárainak eurooptimizmusát bizonyítja, hogy négy hónapon belül vasárnap már a második népszavazáson mondtak igent olyan kérdésben, amely az összeurópai együttműködés fejlesztését célozza. Júniusban 54,6 százalékos támogatással szavazták meg, hogy Svájc csatlakozzon a schengeni-dublini megállapodásokhoz.
Az Európai Unió még pénteken reményét fejezte ki, hogy a svájciak világosan állást foglalnak az új EU-állampolgárok szabad munkavállalásának a lehetővé tétele mellett. Benita Ferrero-Waldner EU-biztos szóvivője szerint egy esetleges elutasítás esetén a schengeni-dublini megállapodásokban foglaltak végrehajtása is nehézségekbe ütközne, valamint az hatást gyakorolna az unió és Svájc kapcsolatrendszerének az egészére is.
Svájcban 2000-ben a szavazópolgárok mintegy kétharmada mondott igent az alpesi ország és az EU közötti megállapodásokra, amelyek 2002 júniusában léptek életbe. A Kétoldalú Megállapodások I-es dokumentumgyűjteménye foglalja magába a munkaerő-áramlás szabályozásának a kérdését, amelyről külön kellett döntenie Svájcnak, az ezen kívüli 5 megállapodás ugyanis automatikusan kiterjed az EU új tagországaira is.

MTI - fideszfrakcio.hu