A két politikus egyaránt jelen volt ezen a napon Gyulafehérváron a Szent Mihály-napi búcsú alkalmából rendezett ünnepségen, amelynek keretében ünnepi szentmisét mutatott be Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek. Mint Markó Béla az MTI-nek telefonon elmondta, az ünnepség alkalmat adott arra, hogy néhány szót váltson a Fidesz elnökével. E rövid megbeszélésen Orbán Viktor megerősítette azt a korábbi szándékát, hogy az RMDSZ meghívására november elején Bukarestben és Erdélyben tegyen látogatást. A gyulafehérvári ünnepségen egyikük sem mondott beszédet, az esemény után mindketten rögtön elutaztak a helyszínről.
Az idei Szent Mihály-napi búcsú egybeesett Márton Áron püspök halálának 25. évfordulójával, amelyről ugyanitt emlékeztek meg. Ennek alkalmából a Jakubinyi György gyulafehérvári érsek körlevele nyomán nagy számban összegyűlt hívek a templom előtt láthatták Márton Áron egykori gépkocsiját, az ütött-kopott 1600-as Volkswagent. Orbánon és Markón kívül jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, részt vettek az ünnepségen a romániai püspöki kar tagjai és a történelmi magyar egyházak vezetői is.
Az ünnepi szentmise után tanévnyitót tartott a Hittudományi Főiskola, majd a székesegyház északi tornya alatti helyiségben felavatták a Márton Áron-emlékszobát.
Márton Áron életének példamutató erejére utalt Erdő Péter is, aki szentbeszédében elsősorban az emberi elhivatottságról beszélt.
Különleges hangsúlyt helyezett a keresztényi értékekre, amelyek - mint fogalmazott - támogatásra szorulnak a nyugati világban is, ahol ezek az értékek sokszor bizalmatlan, ellenséges véleményekkel találkoznak. A prímás utalt azokra a jelekre is, amelyek sértik az emberi életet, akadályozzák az emberek, népek és társadalmi csoportok közötti kiengesztelődést, fenyegetik a szeretet.
Az 1896-ban született Márton Áron hitszónok, egyházi és neveléstudományi író a nagy erdélyi humanisták utódja és hagyományaik folytatója, az erdélyi magyarság megtörhetetlen gerincű szószólója volt. A gyulafehérvári püspöki tisztséget 1939-ben kapta meg.
A harmincas években az Erdélyi Iskola című oktatásügyi és népnevelő szakfolyóirat társszerkesztője, valamint az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója volt. Emberi nagyságát tükrözi, hogy 1944 májusában Kolozsvárott szenvedélyes beszédben ítélte el a zsidók deportálását. Néhány hónappal később a kolozsvári börtönökben fogva tartott politikai foglyok szabadlábra helyezését segítette elő. Hasonló bátorsággal emelte fel szavát a világháborút követő hatalmi túlkapások és törvénysértések ellen, felkarolta a magyar nemzetiség ügyét. Anyagilag támogatta a Bolyai Tudományegyetemet, részt vett a közművelődést szolgáló Petőfi-alap megteremtésében.
Hamis vádakon alapuló koncepciós perben - több erdélyi magyar közéleti személyiséggel együtt - 1949-ben börtönbe vetették, életfogytiglani kényszermunkára ítélték. Csak 1955-ben szabadult, 1967-ig püspöki székhelyén tartották házi őrizetben. Márton Áron 1980. szeptember 29-én hunyt el.

MTI - fideszfrakcio.hu