Az elmúlt napokban újabb magyarellenes incidensekről jöttek hírek Szerbiából, ami elkerülhetetlenné tette a Külügyi Bizottság rendkívüli ülésének összehívását. Németh Zsolt, a bizottság elnöke a szerdai ülésen a legfrissebb esetek között megemlítette, hogy a szabadkai általános iskola sportpályáján szerb fiatalok hasba rúgtak és tíz kör lefutására kényszerítettek egy magyar diákot, valamint felidézte a magyarkanizsai gyilkosságot, ahol egy szerb férfi áldozata lett egy magyar fiatalember. A bizottsági elnök ezek mellett utalt a '44-ben ártatlanul kivégzett magyarok szabadkai síremlékének meggyalázására, illetve a legutóbbi újvidéki magyarverésre is. Az ülésen a vajdasági magyarok elleni támadásokról számolt be Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke és Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökségének tagja.

Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke, beszámolója elején köszönetet mondott a bizottság összehívásáért, és fontosnak nevezte, hogy a magyar állam folyamatosan napirenden tartsa a vajdasági magyarok elleni atrocitások ügyét. A VMDP elnöke szerint az elmérgesedett helyzeten javíthatna, ha a magyarokat bántó falfirkákat állami segítséggel lehetne eltüntetni. Mint mondta, ha a vajdasági magyarság túlélte az 1944-45-ös vérengzéseket, akkor túl fogja élni a magyarveréseket is. Ágoston András szerint az etnikai konfliktusok további terjedését csak a "nulla tolerancia"-elve alapján lehetne megakadályozni, azaz a szerb hatóságoknak a lehető legnagyobb szigorral kellene üldözniük az etnikai indíttatású bűncselekmények elkövetőit. A VMDP elnöke kifejtette, mivel a magyar pártok ez ügyben eredményt magukban nem tudnak elérni, ezért mindenképpen kormányzati szinten kell foglalkozni a Szerbiában történő magyarellenes bűncselekményekkel. A VMDP üdvözli a magyar kormány eddigi erőfeszítéseit, de még eredményesebb fellépést sürget. Ágoston András kifejtette, hogy az érzése szerint mesterségesen szított etnikai konfliktus egyik célja, hogy választás elé állítsa a vajdasági magyarságot: vagy beolvad a többségi nemzetbe, vagy elmenekül Magyarországra. Zsebrádióban a beszámoló hanganyaga

Dévavári Zoltán, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) elnökségi tagja beszámolójában elején bejelentette: a szerb kormány tegnap letartóztatta Vladan Baticot, a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnökét, a Djindjic-kormány volt igazságügyi miniszterét. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi szerb rezsim immáron semmitől sem riad vissza, hogy elhallgattassa azokat a politikai ellenlábasait, akik nyíltan merik támadni - jelentette ki a politikus.
A VMSZ elnökségi tagja kifejtette, hogy a magyarellenes incidensek mögött nem a szerb csúcsvezetés áll közvetlenül, viszont kétségtelen tény, hogy a rendőrség és az ügyészség ezekben az ügyekben nem áll a helyzet magaslatán. A rendőrség agyonhallgatja az ügyeket, sőt több esetben a bántalmazott magyarokat érik további inzultusok a hatóságok részéről. De sokszor előfordul az is, hogy a szerb állami szervek nem hajlandók tájékoztatást adni az önkormányzatoknak a folyamatban lévő ügyek vizsgálatáról. A politikus kitért arra, is hogy a szerb médiumok az etnikai incidenseket rendre elhallgatják; példaként említette a magyarkanizsai gyilkosságot, amelyről egy szó sem esett, ahogy nem számoltak be arról sem, hogy Újvidéken három hónapja elraboltak, fogva tartottak, majd összevertek egy magyar fiatalembert. Dévavári Zoltán kifejtette, hogy a VMSZ folyamatosan számon kéri a szerb kormányon, hogy miért nem alakult meg még mindig az etnikai incidensek kivizsgálásával foglalkozó bizottság, illetve miért nem engedélyezték a mai napig a szabadkai magyar tanítóképző megnyitását. A politikus elmondta, hogy a szerb hatóságok különösen gyorsan és eredményesen dolgoznak, amikor az eljárást egy magyar nemzetiségű személy ellen kell lefolytatniuk. Ilyenkor mindig megtalálják az elkövetőt, és az ítélet is hamar megszületik - tette hozzá. A VMSZ elnökségi tagja emlékeztetett a szervezet vezetői elleni lejártó kampányra, amely bizonyítékok nélkül köztörvényes bűnözőknek állítja be a VMSZ vezetőit, valamint arra, hogy Bunyik Zoltánt tartományi oktatási és művelődési titkárt pénzbüntetésre ítélték, mert támogatást adott egy magyar iskolának. Vajon akkor is elítélték volna Bunyik Zoltánt, ha egy szerb iskola számára adott volna támogatást? - tette fel a kérdést Dévavári Zoltán. A politikus emlékeztetett a horgosi családirtásra, mely mögött a magyar közösség etnikai indíttatást lát. Mint mondta, a vajdasági magyarok meglepődve tapasztalják, hogy sem a szerb, sem a magyar hatóságok nem adnak tájékoztatást az ügy fejleményeiről. Dévavári Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar és a szerb kormányok által közösen megszervezett Tolerancia tábor önmagában semmit sem ér, ha oda olyan gyerekeket hívnak meg, akik nem magyarellenesek. A VMSZ politikusa végezetül elmondta, hogy Szerbiában a Milosevic-rezsim hatalomra kerülése óta folyamatosan tart a magyar nemzetiségűek kiszorítása az államigazgatásból és a közintézményekből. Zsebrádióban a beszámoló hanganyaga

A vajdasági vezetők beszámolója után Németh Zsolt bizottsági elnök kijelentette: a háttérben álló szerbiai politikai erők célja a vajdasági magyarság pszichikai nyomás alatt tartása, a puha etnikai tisztogatás. A háttérben álló politikai erők a legnagyobb szerbiai kisebbség, a magyarság távozását szeretnék elérni. Elvárjuk a szerb hatóságoktól, hogy hagyjanak fel az események bagatellizálásával, annak a megkérdőjelezésével, hogy az incidensek hátterében etnikai indítékok húzódnak - tette hozzá Németh Zsolt. Mint mondta, nem közvetlenül a hatóságok állnak az incidensek hátterében, de a gyenge állami kéz csak bátorítja az elkövetőket.
Németh Zsolt kijelentette, az atrocitások megfékezéséhez a jelenleginél sokkal intenzívebb magyar-szerb kapcsolatrendszer kialakítására van szükség. Mint mondta 2002 után a két ország közti kapcsolatok lefagytak, és oda jutottunk, hogy Orbán Viktornak kellett Szerbiába utaznia akkor, amikor Kasza Józsefre a legnagyobb nyomás nehezedett. Németh Zsolt kiemelte: bízik benne, hogy Boris Tadic hétfői látogatása után előrelépés történhet a magyar-szerb kapcsolatokban.
Németh Zsolt felkérte a külügyi államtitkárt, hogy a kormány vesse fel a hétfői látogatáson az autonómia ügyét. Mint mondta, az autonómia létrehozása kedvezően befolyásolhatná az incidensek megakadályozását. Az autonómia révén magyarok kerülhetnének a hatóságok és a bíróságok élére, a rendőrség kötelékébe, s így el lehetne érni azt, hogy ne lehessen büntetlenül bántalmazni a vajdasági magyarokat.

fideszfrakcio.hu