A Magyar Nemzet és a Hír Televízió együtt elég erősek ahhoz, hogy hazánk minden polgárához eljuttassák azokat a híreket, amelyeket a kormányfüggő médiaburjánzás semmi szín alatt nem tárna a nyilvánosság elé. Ezért tart csak három napig a csend. Pedig mindent bevetnek: fojtó pórázon sétálnak a közszolgálatinak álcázott újságírók, valamivel hosszabb és lazább zsinórt kaptak a kereskedelminek nevezett médiumok munkatársai. De ha hosszabb, ha rövidebb, a póráz az póráz. Ha rossz hír jön, megrángatják a végét. A napokban ismét a miniszterelnökhöz járultak a főszerkesztők és a baloldali nyilvánosság egyéb fontos személyiségei. Hogy miről lehet szó, azt borzasztó nehéz kitalálni. Talán Ady Endre költészetét vitatták meg, odaát nincs most ennél aktuálisabb kérdés. "Holdfény alatt járom az erdőt. / Vacog a fogam s fütyörészek. / Hátam mögött jön tíz-öles / Jó Csönd-herceg / És jaj nekem, ha visszanézek." Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára sok tíz milliós adómegtakarítása olyan hír, amelynek nem szabad kiszabadulnia a palackból. A Fittelina nem válhat közismert cégnévvé. A Szemlőhegy utca családi uszodája nem lehet kivesézett téma. Tudja ezt minden főszerkesztő, érzi ezt minden műsorvezető. Mit tehetnek mást, vacognak és fütyörésznek. "Óh, jaj nekem, ha elnémulnék, / Vagy fölbámulnék, föl a Holdra: / Egy jajgatás, egy roppanás. / Jó Csönd-herceg / Nagyot lépne és eltiporna." Nem is némulnak el, szünet nélkül fütyörésznek: kiválogatják a másodrendűt, előrehozzák a mellékest, felturbózzák a lejártat, kiszínezik a szürkét. A szokásos három nap után a Fittelina-botrány is kivirágzott az ácsolat szélein. Megjelent egy rövid hír itt, egy hosszú tagadás ott, egy támadó reakció amott. Hiszen nem lehet megkerülni, nem lehet elhallgatni, ma már nem. Igaz persze, hogy a két nagy, kereskedelminek csúfolt televízió még mindig keményen tartja magát. Megszolgálják a meghosszabbított koncessziót, ketten együtt az egész országnak fütyörésznek, ők fütyörésznek igazán. Nekik nincs szükségük a jövő évi választásokra, ők már választottak, ők már eldöntötték, és gondoskodnak arról, hogy a társadalom ne kavarjon bele a buliba. Nincs Fittelina, nincs adótrükk, nincs uszoda, de van helyette a fülsiketítő fütyülés, hadd örüljön jó Csönd-herceg.
Most már csak az a probléma, hogy megjelenik a Magyar Nemzet, és műsort sugároz a Hír Televízió. Hallgathatnak rutinból, fütyörészhetnek a koncesszióért cserébe, de ez már nem lesz elég. Minden hír eléri a nyilvánosságot, ha általuk nem, hát nélkülük. A hallgatás évtizedekig megszokott volt Magyarországon, aztán zavaró, ma pedig már pusztán szánalmas. Talán érdemes lenne megrángatni a póráz rajtuk lévő végét, talán kirepül a csúszósra úszott kézből, talán mégis lehet újságíróként viselkedniük az újságíróknak, talán nem is kellene eljárni Csönd-herceghez. Horribile dictu: talán tisztességes versenyben is lehetne pályázni a koncessziók meghosszabbításáért, talán úgy is lehetne győzni. Mert így nem lehet nyerni, csak néhány hónapot.

Csermely Péter; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu