Az EU választott képviselőtestülete egy év leforgása alatt -tavaly szeptember után - a második határozatot fogadta el az ügyben. Az elsőnek az eredményeként ez év elején parlamenti tényfeltáró delegáció is járt a Vajdaságban, illetve Belgrádban. Csütörtökön - a interneten is közvetített voksolás során - a 90 jelen lévő képviselő közül 88 szavazott igennel a több magyar képviselő által is jegyzett határozatra, ketten tartózkodtak.
A csütörtöki plenáris ülésén Strasbourgban elfogadott határozat figyelmezteti a szerbia-montenegrói, illetve a szerb kormányt, hogy "a szabadság és demokrácia elve, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a stabilizációs és társulási folyamat alapelemei előfeltételét képezik annak, hogy az Európai Parlament beleegyezését adja a stabilizációs és társulási megállapodás aláírásához és általánosságban az Európai Unióval való jövőbeli partneri kapcsolatokhoz". A szöveg a Vajdaság autonómiájának helyreállítására is felszólítja Szerbiát, és az oktatás, illetve a média területén valódi jogosítványokat követel a tartományi parlamentnek.
A vitában felszólaló képviselők - köztük hét magyar - nagy része egyetértett abban, hogy a helyzet még nem rendeződött, további lépésekre van szükség, Kovács László európai biztos a rendőrség, az igazságszolgáltatás és az oktatás rendszerében szükséges reformlépésekről beszélt, illetve jelezte, hogy a brüsszeli végrehajtó testület folytatja a helyzet gondos figyelését. A képviselők közül sokan fontosnak tartották, hogy a brüsszeli bizottság és a külügyi EU-tanács is az eddiginél aktívabb szerepet vállaljon a nyomásgyakorlásban, többen pedig a magyar kormány felelősségére is utaltak. Kovács László emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság javasolta a stabilitási és társulási egyezményre vonatkozó tárgyalások megkezdését Belgráddal, de határozottan felhívta a figyelmet arra, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségi jogokat. Utóbbi fontos összetevője annak a demokratikus érettségnek, amelyet az EU-hoz közeledni kívánó minden országnak tanúsítania kell - tette hozzá. A bizottság a jövő hónapban hozza nyilvánosságra saját értékelését a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartásáról - erősítette meg.

Szent-Iványi István (SZDSZ) egyebek között leszögezte, hogy az EU kész minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni Szerbiát az etnikai konfliktusok kezelésében, és ehhez az EP külügyi bizottsága komoly többletforrásokat szavazott meg 2006-ra. A türelmi idő azonban a végéhez közeledik: ha jövőre sem látható érdemi javulás a Vajdaságban, az EP kénytelen lesz retorziós eszközökkel élni.

Tabajdi Csaba (MSZP) arra figyelmeztetett: az Európai Parlament szavahihetősége függ attól, hogy számon kérje a szerb kormányzattól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását. Hangsúlyozta, hogy az EP a továbbiakban is napirenden tartja az ügyet: október 13-án a délkelet-európai delegáció meghallgatást tart, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó csoport pedig novemberre meghívta Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét.

Becsey Zsolt (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy "őshonos, nem bevándorló nemzeti közösségek elleni súlyos támadássorozatról" van szó. Úgy vélekedett: az agresszív fellépésekkel szembeni megbékéltetés mindig tragédiába torkollott, különösen a Balkánon. "Mossuk le arcunkról saját népeink vérét, és akadályozzuk meg, hogy ez újra kifröccsenjen" - mondta.

Gál Kinga (Fidesz) felszólalásában vajdasági magyar anyát idézett, aki szerint "ott van a gyerek lelkében a félelem", "meg van mérgezve a fiatalságuk". "Megengedhetetlen, hogy az unió szomszédos állama, amely számára eurómilliókat szavazunk meg, tolerálja és ezáltal bátorítja a félelem légkörét azzal, hogy egyetlen esetben sem találja meg vagy találja felelősnek a tetteseket - miközben példátlan, már szinte kegyetlen a magyar fiatalok büntetésekor."

Olajos Péter (MDF) azt üzente a szerb népnek: "ne legyen eszköze, játéka a posztkommunista, nacionalista elit által gerjesztett idegengyűlöletnek. Ez nem hoz megoldást, csak további szenvedést okoz." Szerbia jövője a szerb nép kezében van, két út lehetséges: vagy mindenki számára diszkrimináció- és félelemmentes európai polgári demokrácia lesz Szerbia, vagy pedig Európa Észak-Koreája - vélte.

A szlovákiai magyar koalíciót képviselő Duka-Zólyomi Árpád kifogásolta, hogy a szerbiai hatóságok csak magyarázkodnak, de semmi érdemleges intézkedést nem foganatosítanak. Elengedhetetlennek minősítette a határozatban szereplő tervek közül az ellenőrzés rendszeresítését. Doris Pack, az EP-délszláv vegyes bizottság német néppárti vezetője ugyancsak megállapította, hogy az általa irányított tényfeltáró delegáció látogatása után nem rendeződött a helyzet. Hangoztatta, hogy a szerbiai politikusoknak mindent meg kell tenniük az incidensek megszűnése érdekében.

MTI - fideszfrakcio.hu