Ami meg előtte volt, arról nem beszélünk, hiszen a demokratikus magatartáshoz az is hozzátartozik, hogy tekintetünket kizárólag a ködös jövőbe mélyesztjük. Illetve ha beszélünk, akkor meg csak arról szólunk, hogy Medgyessy Péter mindig is a köztársaság híve volt, és Kovács László a hatvanas években hozzálátott a szocializmus gazdasági reformok által történő szétzúzásához, mert már a párttagságának első esztendejében rádöbbent, hogy csak az Európai Unióban lehet igazán boldogulni. És személy szerint mennyire igaza lett. Hogy Gyurcsány Ferencet miféle demokratikus szándék vezette egészen a KISZ vezérkaráig, azt egyelőre még nem tudni, de az amerikai kampányszakértők hamarosan kitalálják.
Mindenesetre a másodvonal ügyesen fölzárkózott a nagyokhoz: Simon Gábor szocialista országgyűlési képviselő például vasárnap reggeli neszkávéját szürcsölgetve rádöbbent, hogy mitől lenne szalonképes a nagyobbik ellenzéki párt. Mert a MSZP-ben ilyen lelkiismeretes demokraták dolgoznak (míg mások csak beszélnek, ugyebár), akik még a munkaszüneti napjukat is a Fidesz fölvirágoztatásának áldozzák, hiszen az országnak másmilyen ellenzékre van szüksége, olyanra, amelyik hallgat a szép szóra, megfogadja a kormánypárt tanácsait, ilyesmi. Mert így demokratikus.
A csupa pozitív energiával átitatott Simon Gábor tehát arra jutott, hogy Orbán Viktor a gondok forrása. Simon Gábor azonban nem állt meg ennél a baloldalon oly ritka fölismerésnél, hanem orvosságot keresett a bajra, és meg is találta, miszerint felszólítja a Fidesz-frakciót, válassza már meg Orbán Viktort frakcióvezető-helyettesnek, mert így, Áder János helyetteseként lenne módja részt venni a parlamenti diskurzusokban, és minden hétfőn válaszolhatna a plenáris ülésen Gyurcsány Ferenc miniszterelnök újabb és újabb programadó bejelentéseire.
Simon Gábor történelmet írt: Magyarországon ezideig a lemondásra fölszólítás dívott, most először fordul elő, hogy egy politikus ellenlábasának előbbre jutásáért emel szót. Mivel pedig a történelmi pillanatokhoz emelkedett lelki állapot illik, eltekinthetünk attól az apróságtól, hogy a baloldali képviselő egy, a sajátjánál egészen másik párt belügyeiben vájkál, na persze demokratikusan.

Ám van itt ennél cifrább. A Magyar Szocialista Párt ádáz harcot hirdetett a populizmus és a nyikorgó szélkakasok ellen. A küzdelemben valamennyi szocialista részt vesz, a műhelytitkokról szólva Simon Gábor elárulta: "Az elmúlt hetekben több száz helyen sok ezer emberrel beszélgettünk. Az ország igényli, hogy a politikusok világos kérdésekre világos válaszokat adjanak. A mindent tagadás politikájából és a felelőtlen ígérgetésből nem lehet országot építeni". Korábban ugyanennek a nemzetmentő küzdelemnek a nyitányaként Gyurcsány Ferenc még úgy fogalmazott, hogy "úgy általában nincsenek emberek, mert sok fajták és különbözőek vagyunk. Elbújni az emberek, a gazdasági szereplők mögé, őket csak jelzőként használni a politikában, az a programadás bátorságának a hiánya. Vagy politikai, vagy intellektuális hiányra utal. Ez a vitatkozó demokrácia elutasítása."
Na, most akkor zavar támadt az erőben. Mert ha a kormányfő szerint az emberek mögé bújás csúnya, helytelen dolog, akkor Simon Gáborék emberek ezreivel történt találkozását - amelynek során ráadásul ezek az emberek világos válaszokat akartak kapni mindenféle világos kérdésre - bizony a populista tevékenységek közé kell sorolni. Magyarán minimum Simon Gábor, de mivel gyaníthatóan nem egyedül hajtotta végre a több ezer kézfogást; az MSZP hakniturnézó része egészen biztosan nyikorgó szélkakas, nem beszélve a politikai vagy intellektuális hiányról.
Szerencsére azonban országunk a választási esztendőben sem süpped a felelőtlen ígérgetős politizálás dágványos mocsarába, mivel Gyurcsány Ferenc hamar kiszúrja az ilyen populista elhajlókat, és haladéktalanul rendre utasítja mindahányat. Már amennyiben a miniszterelnöknek lesz ilyesmire ideje a nyugdíjas fórumok és az intenzív földosztás közepette.

Dévényi István, hetivalasz.hu

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu