Az EP-határozat miatt a hét végén a szerb parlamenti nemzetek közötti viszonyával foglalkozó bizottság két tagja, Meho Omerovic és Zeljko Tomic is szükségesnek mondta a testület összehívását, hogy áttekintse a strasbourgi határozatot. A szandzsáki muzulmán Omerovic szerint az EP-határozat "nagyon komoly figyelmeztetés", a kormányilletékeseknek pedig nem lenne szabad homokba dugniuk a fejüket. A kormányzó Szerbiai Demokrata Párt pártból való Tomic "inkorrektnek és pontatlannak, a vajdasági nemzeti viszonyokra való tényleges betekintést nélkülözőnek" nevezte az EP-határozatot, amely felhívta Belgrádot a vajdasági kisebbségek jogainak védelmére, és arra figyelmeztette, hogy ennek hiánya megakadályozhatja a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását.
Az EP-határozat nem váltott ki heves vitákat Belgrádban. A köztársasági kormány tagjai közül egyedül Mladjan Dinkic pénzügyminiszter reagált rá, mondván, a dokumentum túl élesen fogalmaz, és nem felel meg a valódi tényállásnak. Vuk Draskovic szerbia-montenegrói külügyminiszter szombati állásfoglalásában elismerte, hogy történnek incidensek és bűntények is a Vajdaságban, de - ellentétben a koszovói szerbek elleni tömeges jogsértéseknek - ezeknek az eseteknek az indítéka nem a nemzeti vagy a vallási gyűlölet. A külügyminiszter felszólította az EP-t, hogy foglalkozzon végre a koszovói szerbek és nem albánok nemzeti és polgári jogainak legdurvább megsértésével is. A strasbourgi megrovást ezúttal is többen - Tomic és Dinkic is - Kasza Józseffel hozták kapcsolatba, azzal vádolva a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökét, hogy a "belügyek nemzetköziesítésével" csak tovább szítja a feszültséget.
A belgrádi napilapok közül egyedül a Glas Javnosti című újság szentelt vasárnapi cikkében nagyobb figyelmet a témának. Megszólaltatta Dusan Janjicot, az Etnikai Viszonyok Fóruma nevű belgrádi civil szervezet elnökét, aki a magyar jobboldalt és a Kasza vezette vajdasági magyar lobbit tette felelőssé a határozatért. Janjic szerint Vojislav Kostunica kormányfő azt hiszi, hogy a kisebbségpolitika kimerül a szandzsáki muzulmán és a vajdasági magyar politikusokkal való kufárkodással, pedig a legnagyobb gond az, hogy nincs szerbiai kisebbségügyi törvény (csak szerbia-montenegrói), és köztársasági szinten nincs kisebbségügyi minisztérium sem.

MTI - fideszfrakcio.hu