Vladimir Ilic, a Központ a Civil Társadalom Fejlődéséért (CRCD) nevű intézet igazgatója az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, hogy az idén kevesebb nemzeti színezetű incidens történt a Vajdaságban, mint tavaly, de több, mint tavalyelőtt, amikor az év végén a szerb radikálisok győzelmét hozó parlamenti választást tartottak Szerbiában.
A szerbiai társadalmi viszonyokat vizsgáló, nagybecskereki székhelyű intézet vezetője rámutatott arra, hogy az incidensekről különféle, egymástól merőben eltérő számadatok látnak napvilágot. Mindenesetre sokkal több a jogsértés, mint amennyit bevallanak a belgrádi vezetők, és ennek részben az az oka, hogy a hatóságok tavaly érdemben nem foglalkoztak ezzel a problémával és hallgattak róla.
Az áttörés akkor történt, amikor Zoran Sami szerbia-montenegrói parlamenti elnök az Európa Tanács tavalyi őszi közgyűlésén elismerte, hogy történtek incidensek, az állami szervek pedig nem reagáltak kellőképpen. Az ET közgyűlése elmarasztaló határozatot hozott, és rendőrség azóta végzi a dolgát. Most azonban Ilic szerint az ügyészségekkel van baj: a bűnesetek nem kerülnek a bíróságok elé, vagy szabálysértési eljárásokkal zárulnak. Miután a belügyminisztérium hozzálátott a munkához, most az igazságügyi tárcán lenne a sor - mondja a társadalomkutató.
Vladimir Ilic a másik gondot abban látja, hogy a belgrádi média jóformán teljesen figyelmen kívül hagyja a belső problémákat, a vajdasági kisebbségekkel csak az újvidéki és a kisebbségi lapok foglalkoznak, és ez az állapot tükrözi a belgrádi politikusok hozzáállását is. "Belgrád csak akkor foglalkozik az ország belső dolgaival, a Vajdasággal, a nemzetek közötti viszonnyal és az incidensekkel, ha erre rákényszerítik a nemzetközi intézmények" - mondja Ilic. A CRCD igazgatója nem lát rosszhiszeműséget ebben, a gond szerinte az, hogy Szerbia erősen központosított ország, és Belgrádban azt hiszik, hogy a fővároson kívül nem történik semmi, pedig súrlódások vannak a muzulmánok lakta Szandzsákban is.
A vajdasági béke szempontjából az lenne a legjobb megoldás, ha Szerbia átruházná a Vajdaságra a belügyi szervek feletti ellenőrzést. A tartományi közbiztonsági szervek semlegesíteni tudnának az etnikai incidenseket, mivel más lenne a rendőrség nemzeti összetétele és a belügyi vezetők is másképp állnának hozzá a problémához. A CRCD vezetője azonban úgy látja, hogy ez egyelőre nem reális elvárás, mivel a nemzetközi közösség nem mutat kellő érdeklődést a Vajdaság autonómiája iránt, még ha az EP-parlament határozata tartalmazott is ezzel kapcsolatos felszólítást.
Vladimir Ilic nem lát semmi kivetnivalót a vajdasági problémák nemzetköziesítésében, inkább hasznos dolognak tartja.
"Az EP határozata jórészt jogos volt, és remélem, hogy megteszi kedvező hatását ugyanúgy, mint megtette az ET tavalyi állásfoglalása is. Nagyon komolyan gondolom azt, hogy Magyarország tavalyi és idei fellépése az európai intézményekben használ a Vajdaság és egészében Szerbia polgárainak. A segítség jól jön, bárhonnan is érkezik, mert lenyugszanak a kedélyek, a hatóságok pedig hozzálátnak a munkához" - mondja Ilic.
A társadalomkutató szerint nagyon sok oka van az etnikai feszültségeknek, és kockázatos lenne néhány mondattal körülírni az okokat.
"A legalapvetőbb gondot azonban Szerbia etnicizálódásában látom. Sokan nem polgárok államaként élik meg Szerbiát - amit megkövetelne az alkotmány -, hanem a szerb nép államának, a kisebbségeket pedig csak megtűrik" - mondta az MTI-nek Vladimir Ilic, a nagybecskereki társadalomkutató központ vezetője.

MTI - fideszfrakcio.hu