A határozati javaslatot az Európa Tanács mostani strasbourgi parlamenti ülésszakán jelen lévő mindhárom magyar párt (az MSZP, a Fidesz-MPSZ és az SZDSZ) képviselői támogatták, de jelentős siker, hogy az aláírók köre ennél jóval szélesebb, azaz nem csak a magyarokra korlátozódik. Így például a javaslatot hivatalosan Luc Van den Brande, a kereszténydemokrata, konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt parlamenti közgyűlési frakcióvezetője nyújtotta be, jelezve, hogy ő maga is támogatná az ET újabb vajdasági szerepvállalását, de aláírta azt a két másik nagy képviselőcsoport, a szocialisták és a liberálisok frakcióvezetője is.
A dokumentum szerint az aláírók mély aggodalmuknak adnak hangot a vajdasági etnikai és nemzeti kisebbségek elleni, riasztó és immár huzamosabb ideje tartó emberi jogsértések miatt. Iskolás gyerekek, nők és egyházi személyek is zaklatásnak és fizikai támadásoknak vannak kitéve, a kisebbségekhez kötődő intézmények, valamint magántulajdonban lévő javak ellen vandál cselekedeteket hajtanak végre, rasszista, antiszemita, idegengyűlölő falfeliratok jelennek meg. Mindennek célja, hogy egyes nemzeti kisebbségek tagjait megpróbálják otthonuk elhagyására, illetve az anyaországhoz fűződő kapcsolataik megszakítására rábírni. A határozati javaslat megemlíti, hogy jelenleg a legfőbb célcsoportot vezető értelmiségiek és politikusok jelentik, így például Kasza József, a legnagyobb vajdasági magyar szervezet, a VMSZ elnöke.
"Alá kell húzni: ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, növekvő menekültáradat indul Vajdaságból az EU-tagállam Magyarországra, s valószínűleg még tovább Nyugat felé, úgy, mint a legutóbbi háború idején is történt. Tovább csökken majd a megmaradt magyar és horvát közösségek demográfiai aránya, ezzel még kérdésesebbé téve jövőbeli fennmaradásukat" - mutat rá az MTI által megkapott szöveg.
A határozati javaslat éppen ezért kéri az Európa Tanács monitoring bizottságát (a tagállamok kötelezettségvállalásainak betartását ellenőrző testületet), hogy "alaposan tanulmányozza a vajdasági emberi jogsértések riasztó eseteinek hosszú listáját", s tegye lehetővé, hogy az érintett etnikai és nemzeti kisebbségek képviselői egy meghallgatáson beszámolhassanak a helyzetről. Egyben kéri a testületet, hogy fokozza jelentéstevőinek (rapportőreinek) ellenőrző tevékenységét, ideértve azt is, hogy az illetők sürgősen látogassanak el a Vajdaságba.
Gedei József szocialista képviselő már a múlt héten, Budapesten bejelentette, hogy az ET e heti strasbourgi ülésszakán sürgetni fogják rapportőrök kiküldését a Vajdaságba, s ennek érdekében javaslatot nyújtanak majd be. Gedei most Strasbourgban az MTI-nek elmondta: az Európa Tanácsnak éppen az emberi jogok védelme a témája, így hát természetesen fontos feladata, hogy újabb lépéseket tegyen a Vajdaság ügyében. Németh Zsolt fideszes képviselő, a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke pedig arról beszélt az MTI-nek, hogy az intenzív nemzetközi figyelem nem nehezíti, hanem éppen elősegíti a probléma kezelését. Németh szerint egyébként Magyarországnak szorosabbra kell fűznie Szerbiával az együttműködést, mert ezzel a szerbeket is érdekeltebbé tennék a kooperációban, s ennek az együttműködésnek hangsúlyosan ki kell terjednie a vajdasági tartományi, illetve a vajdasági magyar autonómiák megerősítésére.

MTI - fideszfrakcio.hu