Az országgyűlési határozat szerint a bizottság arra kereste a választ a volt pénzügyminiszter meghallgatásával, hogy a tankönyvkiadó privatizációja során szerepet játszott-e Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Erdős Ákos korábbi üzleti kapcsolata.
A Fidesz által kezdeményezett bizottság célja, hogy tisztázza az Apró-Gyurcsány-érdekkör privatizációban betöltött szerepét, feltárja állami vállalatokkal ápolt kapcsolatát, és fényt derítsen arra, hogy milyen forrásokból származott a miniszterelnök tavalyi 100 milliós, illetve tavalyelőtti 83 millió forintos jövedelme.
Ismerete szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Erdős Ákos üzleti kapcsolata nem befolyásolta a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációját - mondta Draskovics Tibor a meghallgatás kezdetén.
Pénzügyminisztersége alatt a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációjáról sem Medgyessy Péterrel, sem Gyurcsány Ferenccel nem beszélt, mondta Draskovics Tibor, majd hozzátette: Erdős Ákossal az életében nem beszélt, de ameddig pénzügyminiszter volt bizonyosan nem.
Szijjártó Péter, a bizottság fideszes elnöke három kérdést intézett a volt pénzügyminiszterhez.
Milyen okok indokolták, hogy az éves szinten 500 millió forintos nyereséget termelő és állami szempontból stratégiai fontosságú vállalatot mégiscsak eladjanak, annak ellenére, hogy az állam ezen a vállalaton keresztül tudta befolyásolni a tankönyvek árait? - tette fel a kérdést Szijjártó Péter. A politikus emlékeztetett az ÁSZ-jelentés megállapítására, a negatív licitre is, arra hogy egy kétfordulós privatizációs eljárásban az ár nem felfelé, hanem lefelé ment. Miért volt olyan fontos a privatizáció lefolytatása, miközben vagyonvesztés történt? - kérdezte a bizottság elnöke.
A kormány 2003 decemberében fogadta el az rt. privatizációs koncepcióját, "akkor én nem voltam hivatalban lévő miniszter" - mondta Draskovics Tibor, aki szerint "szó sem volt vagyonvesztésről". Bevallotta: nem az rt. privatizációja volt az egyetlen olyan tranzakció, ahol az ajánlattevők a második fordulóban nem ugyanazt az árat mondták, mint az első fordulóban. Az érvényes ajánlati kötöttség mellett tett ajánlatok közül ez az ajánlat volt a legmagasabb - tette hozzá.
Arra a kérdésre, miszerint miért volt fontos, hogy hirtelen, gyorsan ezt a privatizációs eljárást lefuttassák, úgy válaszolt: szó sem volt gyors, elkapkodott, azonnali privatizációról. A kormány által meghatározott, programozott menetrend szerint történt mindez, mondta Draskovics Tibor. Szerinte "sikerült a céget vagyonérték felett értékesíteni".
Balsai István fideszes képviselő megkérdezte a volt pénzügyminisztert: egyetért-e azzal, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. a privatizációt megelőzően egy sikeres, nyereséges vállalkozás volt hozzáértő vezetéssel.
A nyereség cáfolhatatlan, fogalmazott Draskocics Tibor, aki ennek ellenére azt mondta, nem tudja megválaszolni a kérdést.
Papcsák Ferenc felhívta a jelenlévők figyelmet arra, hogy a tizenöt pályázóból mindössze egyet minősítettek megfelelőnek, azaz győztesnek. A politikus megkérdezte a volt pénzügyminisztert, hogy szabályosnak tartja az árcsökkentést a privatizációs folyamat második fordulójában és miért nem határoztak meg ajánlati kötöttséget.
Draskovics Tibor egy lakáseladás fázisaihoz hasonlította a lefolytatott privatizációs folyamatot. Elmondta: indokolt volt a pályázatok érvénytelenítese és, hogy szerinte nem volt oka a beavatkozásra, annak ellenére, hogy 4, 2 milliárd helyett mindössze 3,5 milliárdért privatizálták a vállalatot.
Szijjártó Péter összegzésében elmondta: olyan okokat nem lát a privatizáció mögött, amelyek gazdasági szempontból ezt racionálisan alátámasztották volna. Nem volt indokolt a privatizáció - szögezte le a politikus.

fideszfrakcio.hu