A mártírhalált halt 13 tábornok emlékének szentelt központi ünnepséget az idén is a bánáti Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Eleméren tartották, a Szent Ágoston templomban, amelynek kriptájában van eltemetve az elsőként kivégzett aradi vértanú, Kiss Ernő honvédtábornok. Huzsvár László bánsági római katolikus megyés püspök mondott misét a szabadságharc áldozatainak emlékére, utána emléknapi beszédek hangzottak el a szentély falán elhelyezett emléktáblánál, s felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének üzenetét a határon túli magyarságnak.
Gémesi Ferenc helyettes külügyi államtitkár arról beszélt, hogy a forradalom és a szabadságharc máig vállalható eszméket és célokat tűzött ki, jó példáját mutatta annak, hogy a Kárpát-medencében élő népek összefogása nélkül nincs előrehaladás.
"Ha a célok közösek, akkor közösen kell dolgoznunk, még akkor is, ha bizonyos események hátráltatják ezt a munkát. A magyar kormány arra törekszik, hogy segítse Szerbia-Montenegrót azon az úton, amely Európába vezet, hiszen csak ez jelent a délvidéki magyarság számára előrehaladást" - mondta Gémesi, aki szerint a magyar kormányban megvan a készség arra, hogy ne csak a magyarság identitását, nyelvét és kultúráját támogassa, hanem ahhoz is segítséget nyújtson, hogy együtt tudjon élni az őt körülvevő népekkel.
Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a magyar nemzet előtt álló kihívásokról beszélt. A vajdasági magyarságnak meg kell találnia az integráció útját a magyar nemzetbe, az anyaországnak pedig az útját az európai nemzetek családjában - hangoztatta.
Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerint az aradi vértanúk abban különböztek a jelenkor magyarjaitól, hogy amikor a nemzetnek igazán szüksége volt rájuk, habozás nélkül félre tudták tenni a köztük feszülő ellentéteket, és egyként tudtak cselekedni, feláldozva életüket is. "Mi azonban egyenlőre csak a széthúzásra való hajlamot örököltük tőlük. Összefogás és együtt cselekvés helyett némelyekben rombolási vágy kerekedett felül..." - hangoztatta Dudás Károly, aki szerint ez "a kisebbségi lét legmélyebb bugyra... az elnyomók pedig kéjes mosollyal tenyerüket dörzsölik Bukarestben, Pozsonyban, Kijevben, Belgrádban és Hágában".
Matuska Márton, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt politikusa arról szólt, hogy az aradi vértanúk erkölcsi tartással mutattak példát a mai magyaroknak, hogyan lehet küzdeni a magyarság érdekeiért, ha kell, a világ nagyhatalmaival szemben is. Kiss Alpár, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szónoka emlékeztetett arra, hogy az aradi vértanúk többsége délvidéki volt. Ennek fényében azt firtatta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől, hogy kapnának-e a tábornokok ma magyar állampolgárságot, "vagy újra kellene bizonyítaniuk hazafiasságukat azok előtt, akik tavaly december 5-én tönkretették a magyar nemzet egységét".
Az alkalmi beszédek elhangzása után Magyarország képviselői, vajdasági magyar pártok és szervezetek elöljárói koszorúkat és a kegyelet virágjait helyezték el Kiss Ernő honvédtábornok emléktáblájánál és a tábornok nyugvóhelyénél.

MTI - fideszfrakcio.hu