Kovács Kálmán kommunikációs és informatikai miniszter beszédében elmondta: a magyar kormány számára egyértelmű, hogy a napjainkban kiépülő és meggyökeresedő új európai keretek mentén begyógyíthatóak és meghaladhatóak azok a sérelmek, amelyeket a történelem viharai mértek a Kárpát-medence népeire.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy "közös tudásunk és kultúránk" ne vesszen az évszázadok homályába. Szerinte a jövő Európája a versenyképes térségek és közösségek Európája lesz, ahol az információs társadalomnak való megfelelés jelenti a legnagyobb kihívást. Hangsúlyozta: "Az a mintegy háromszáz magyar közösségi internet-hozzáférési hely, amelyeket a Kárpát-medencében és a tengerentúlon ezekben a napokban hozunk létre és fejlesztünk hálózattá, a kohézió és összetartozás lényeges eszközei. Csak Erdélyben 89 ilyen eMagyar pontot alakítunk ki az év végéig".
"Hiszem, hogy közös programjainkkal kézzel foghatóvá és megélhetővé tudjuk tenni mindenki számára a modernizáció pozitív hatásait, s elérhetjük, hogy a magyarság - bárhol is él - a fejlődés motorja legyen" - szögezte le Kovács Kálmán. Elmondta: ennek szellemében indítják el a néhány nap múlva sorra kerülő magyar-román együttes kormányülésen azt a közös internet-portált, amely nemcsak kulturális és történelmi emlékeink megőrzését, de kapcsolataink további szélesítését is előmozdítja.
Gheorghe Falca, Arad polgármestere kiemelte, hogy Aradra soknemzetiségű, multikulturális városként tekintenek. Nagyra értékelte a Megbékélési Parkot, amely szerinte éppen e sokszínű önazonosság jelképe.
Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédében kifejtette: Arad a magyarság történelmi emlékezetében korábban a gyász, a veszteség városaként élt, ahol vérbe fojtották egykor a szabadságharcot. Ma viszont Arad már a győzelemnek is a jelképe - mondta Markó, arra utalva, hogy tavaly óta ismét áll e városban a Szabadság-emlékmű. Szerinte ez azt bizonyítja, hogy akik össze tudtak fogni a történelem megváltoztatásáért, azok sikerrel járnak.
Markó leszögezte: nincsen a nemzetek számára külön-külön szabadság, a szabadság egy és oszthatatlan. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az aradi Megbékélés Parkjában együtt lobog a román, a magyar és az európai uniós zászló. Kifejezte reményét, hogy hamarosan ez a két ország együtt lesz majd Európában.
Az elmúlt tizenöt esztendő küzdelme a Szabadság-emlékműért megtanított arra, hogyan kell túlélni a válságos időket - hangoztatta az RMDSZ elnöke, aki úgy vélte: ha a magyarság összefog, győzedelmeskedni is képes. A magyarság képes változtatni saját sorsán, meg lehet változtatni a népek, a nemzetek közötti viszonyt is. Csak úgy van értelme együtt élni ebben a térségben - mondta Markó -, ha békésen megférnek egymással a nemzetek saját jelképei is.
Dávid Ibolya szerint olyan világot kellene felépíteni, amelyben nem haragszunk egymásra azért, mert szeretjük saját történelmünket, mert szeretjük hazánkat és saját anyanyelvünket, s mert a megnyugváshoz keressük a biztonságosnak látszó kereteket. Az aradi vértanúk bizonyára nem értenék meg - folytatta gondolatmenetét az MDF elnöke -, hogy erdélyi, határon túli magyarok miért néznek dühödt tekintettel azokra a magyarországi politikusokra, akik 2004. december 5-én pontosan tudták, hogy abban a szerencsétlen és eleve romboló szándékú népszavazásban akkor is a nemzetük oldalán kell állniuk, ha a végeredményt nincs erejük elkerülni. Arad vértanúi nem értenék, hogy a nemzetet szétugrasztó népszavazáson a nemzet mellett szavazó magyarországi politikai és emberi erőket némelyek most miért keverik gyanúba azért, mert a legfájóbb problémák, a legsorvasztóbb tragédiák gyógyítására a múlt héten az Országgyűlésben megszavazták Románia európai uniós csatlakozását.
A demokrácia visszaszorításával a magyar és a román nemzeteszme szembefordult egymással, az önkényes hatalmak sok évtizedes, szívós munkával választották szét azokat. Arad és Temesvár bebizonyította, hogy a demokrácia nemzeti lényegét nem lehetett teljesen kiirtani, s hogy a szomszédos nemzetekkel a párbeszéd csakis a nemzeti eszme demokratikus tartalma alapján lehetséges. De csak ezen az alapon lehetséges, sőt, sürgetően szükséges a nemzeten belüli párbeszéd is - mondta Németh Zsolt Aradon a tizenhárom vértanúra emlékezve.

MTI - fideszfrakcio.hu