A választási költségvetést elismerő pénzügyminiszter szerint csakis akkor van esély a 2010-es euróbevezetésre, ha legkésőbb 2007-ben érdemi reformokat hajt végre az akkori kormány.
Ennek ellenére a tárcavezető a jövő évi büdzsét úgy jellemezte: a szolid bérnövekedés és a szigorú állami működés költségvetése lesz, ahol a hiánycsökkenés 1,4 százalékpontos üteme fenntartja a 2010-es eurózóna-csatlakozás lehetőségét.
A tárcavezető a 2010-es euróbevezetés lehetőségéről szólva elmondta: elkészültek azok a javaslatok, amelyeket végre kell hajtani ahhoz, hogy egyáltalán legyen esély az évtized végén átvenni az eurót. Szavai szerint ezeket legkésőbb 2007-re vonatkozóan meg kell lépni, de még így sem biztos, hogy sikerül teljesíteni 2008-ban a feltételeket. (Akkor válthatná fel az euró a forintot 2010-ben, ha a maastrichti kritériumokat 2008-ban elérjük.)
Barcza György, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a rendszerváltástól eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, a választást megelőző esztendőben és a választási évben költségvetési lazításra kerül sor, és ez a törvényjavaslatból kiolvasható számok alapján jövőre sem lesz másként. Ezzel utalt arra, hogy a kormány 6,1 százalékos céljával szemben akár 8 százalék feletti GDP-arányos hiány képződhet 2006-ban. A közgazdász szerint az eurózóna-csatlakozás tényleges dátuma 2015 vagy az utáni időpont lehet. Barcza felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági hitelfelvétel a kamatcsökkentés ellenére döntő részben devizában történik, s ez az elkövetkező néhány évben komoly kockázatot hordoz magában a gazdaság fejlődésére nézve. Elképzelhetőnek nevezte az elemző, hogy jövőre nyár közepén a forintkurzus trendje az államháztartási hiány szokásosan magas volta miatt megfordulhat, így a hazai valuta gyengülhet, és 260 forintos euróárfolyamnál a pénzpiacok stabilizálása érdekében legalább egyszázalékos kamatemelésre kerüljön sor.

Forrás: Világgazdaság, 2005. október 7.

fideszfrakcio.hu