NIN azzal vezeti fel két és fél oldalas riportját, hogy "az őszi nyomásgyakorlások sémáját az országra az idén az Európai Parlament vajdasági határozata koronázta meg", jóllehet a tartományban ötször kevesebb incidens történt, mint tavaly. Érdekes módon a határozat pont akkor született, amikor az ENSZ Fejlesztési Programjának felmérése kimutatta, hogy a szerbek a magyarokkal vannak a legközelebbi viszonyban az összlakosság harmadát kitevő 23 nemzeti közösség közül.
A hetilap rávilágít arra, hogy Szerbiát és a szerbeket sok probléma sújtja. "Nem ideális a helyzet a Vajdaságban sem, de mindazok után, ami velünk történt, a tartomány továbbra is példaként szolgálhat. Megközelítőleg annyira, mint amikor a magyar kisebbség helyzete példaként szolgált, a magyar kormány pedig érvként használta ezt, a romániai és csehszlovákiai magyarok helyzetének javítását követelve" - írja a NIN.
Szerbiát szokás szerint meglepte az EP-határozat, de a politikai vezetés azonnal megtalálta a bűnbakokat a vajdasági magyar és horvát politikai vezetők személyében. A lap idéz több belgrádi és újvidéki politikust, külön interjút készít Kasza Józseffel, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével, aki arról beszél, hogy a magyar fiatalok félelemben élnek, és szánalmas az, hogy az állam nem tudja őket megvédeni. Kasza szerint azok a hibásak, akik ezt félremagyarázzák és bagatellizálják.
A NIN hosszasan idézi Bosko Kovacevic szabadkai szociológust, aki szerint az EP-határozat "paca a kormánynak". Valami nincs rendjén szerinte a többségi nemzet és a kisebbségi közösségek viszonyában, köztársasági szinten pedig nincs olyan intézmény, amely megelőző intézkedéseket tudna tenni. Nem képesek erre a kisebbségi nemzeti tanácsok sem, mert ők csupán "demokratikus díszítmények", így a terep át van engedve a pártoknak, amelyek tőkét kovácsolnak mindebből.
Kovacevic szerint az incidensek valóban megszaporodtak, amióta a magyarok parlamenti képviselet nélkül maradtak. Megsokszorozódtak a falfirkák és az incidensek, miután elmaradtak a változások a bírói és rendőri szervekben. A szociológus követhető folyamatot lát ebben: először a falfirkák hozták a kisebbségek tudomására, hogy nemkívánatosak, és miután a politikai vezetők viszonylag könnyedén elsiklottak efelett, jelentkeztek az összetűzések és az incidensek.
A NIN végül megállapítja, hogy Szerbiában az etnikai kisebbségek mindig a területi és nem a kulturális autonómia megteremtésére törekszenek, tagjaik a kisebbséghez való tartozást elsősorban politikai-állami és nem kulturális keretben élik meg. A gondot pedig abban látja a hetilap, hogy az Európai Parlamentben rendkívüli jóindulattal tekintenek minderre.

MTI - fideszfrakcio.hu