A hajdan bővizű, de mára elapadt őserdei folyókban milliószám pusztulnak a halak, emberek betegszenek meg a zavarossá, szennyezetté vált víztől, több, a folyami szállítástól függő településen veszélybe került a lakosság ellátása. A két hónapja tartó aszály miatt a folyókból élő emberek nem találnak élelmet és - vízi szállítás hiányában - nem tudják eladni terményüket. A folyókban, ahol korábban emberek fürödtek, most autók furikáznak. Sok helyen erdőtüzek égnek. Amazonas állam kormányzója szükségállapotot hirdetett négy városban, 15 másikban pedig készültséget rendelt el a rendkívüli szárazság miatt.

Az Amazonas felső folyásánál fekvő Manaquiri, Atalaia do Norte, Anorie és Caapiranga városok teljesen el van vágva a külvilágtól, mivel egyedül vízi úton közelíthetők meg, de az alacsony vízállás miatt most a hajók sem tudnak eljutni oda. A helyi hatóságok a szövetségi államtól várnak segítséget, a veszélyben lévő városok lakosságának légi úton való ellátásához élelmiszerrel és gyógyszerrel. Az állam fővárosában, Manausban még nem kritikus a helyzet, de óvintézkedéseket hoztak a katasztrófa megelőzésére. Manaus folyójának, a Rio Negrónak - az Amazonas mellékfolyójának - vízszintje már csak 16 méterrel van a tengerszint fölött, vagyis majdnem olyan alacsony, mint az utóbbi száz év legsúlyosabb térségbeli aszálya, az 1963-as szárazság idején volt (akkor mindössze 13,5 méterrel haladta meg a tengerszintet).

A Petrobras brazil olajtársaság egy hajója már elakadt a majdnem teljesen kiszáradt Madeira folyón. Szeptember hagyományosan a legkevésbé csapadékos hónap az Amazonas vidékén, de idén az átlagosnál is kevesebb eső esett. Egyes tudósok a tengerek hőmérsékletének a globális felmelegedés okozta emelkedését okolják a természeti katasztrófáért.

MTI - fideszfrakcio.hu