A szerda esti Háttér vendége volt Deutsch Tamás, az Országgyűlés egyik alelnöke, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség politikusa.

Ha ideológiai kategóriákban kell meghatározni, hogy milyen politikai nézetrendszert vallok magaménak, akkor egy liberális-konzervatív nézetrendszerű politikusként gondoltam magamra 1989-90-ben, vagy 2005-ben.

Ezek szerint a Fideszben is ez a vonal folyamatosan létezik még akkor is, hogy ha nagyon sokan szeretnék ezt másként látni, főleg a jobboldali szavazók.

Nem gondolom, hogy a Fideszen belül ideológiai kategóriák alapján meghatározható irányzatok lennének. Nem gondolom egyébként, hogy aztán végképp a nem létező ideológiai kategóriák alapján meghatározható irányzatok küzdelmet folytatnának egymással.

Politikai pályafutásának elején valamiféle vizsgáló ügynöki szerepben vált népszerű politikussá a Tocsik-bizottság vezetőjeként, és most valahogy úgy hozta a sors, hogy megint egy bizottsági ülésen volt...

Én úgy érzem, hogy a mai bizottsági ülésig a miniszterelnök urat ért vádak cáfolat nélkül maradó gyanúk, rossz érzések voltak. A szerdai nap szerintem a Gyurcsány-ügy szempontjából fordulatot jelentett. Az úgynevezett Apró-Gyurcsány vizsgálóbizottság ülésén, amikor a miniszterelnököt hallgatta meg a bizottság, világosan és egyértelműen kiderült, hogy meghatározó állításokat tekintve nem fogalmaz az igazságnak megfelelően a miniszterelnök. Valótlanságot állít. Kiderült az, hogy például 1994-95-ben, egy állami tulajdonban lévő ingatlan - nem messze a Parlamenttől, a Szalay utca 4. szám alatti ingatlannak - hatodik, hetedik emeleti része, illetve a földszinti része az ő tulajdonába került. Akkor itt általa készített kettős vagyonértékelések kapcsán az államtól történt megvásárlást követően néhány hónappal egy állami cég által történt visszabérléssel ugyancsak immár magántulajdonát képező ingatlan állami eszközökkel történt felújításával - most pontos számot fogok mondani - 247 millió 800 ezer forinttal gazdagodott Gyurcsány Ferenc, illetve a Gyurcsány Ferenc tulajdonában álló Altus Részvénytársaság.

Ki állítja, hogy ez az igazság és nem a másik oldalon van az igazság?

A tények. Olyan nyilvános, a Cégbíróságokon elérhető dokumentumok, amely dokumentumok alatt a Cégbírósághoz egyébként az említett Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő cégek, az Altus Rt. vagy más Gyurcsány-érdekkörbe tartozó kft-k juttattak el. Egy konkrét példa. A Szalay utca 4. szám alatt van egy ingatlan. Ez az állam tulajdonában van. Az állam nevében a Miniszterelnöki Hivatal 1993-94-ben ezt társasházzá akarja alakítani. Megbíz egy magáncéget, az Altus Részvénytársaságot - tulajdonosa, elnöke, vezérigazgatója ennek a cégnek Gyurcsány Ferenc - hogy végezzen el egy értékbecslést. Elvégzi az értékbecslést, és abban ennek az ingatlannak a 6., 7. emeleti részét 16 millió 40 ezer forintos értékűnek, a földszinti részét pedig 9 millió 797 ezer forint értékűnek állapítja meg. Ez alapján az értékbecslés alapján a 6., 7. emelet ingatlanrészek 16 millió forintért, a földszinti ingatlan pedig 6 és fél, 7 millió forintért Gyurcsány Ferenc cégének tulajdonába kerülnek. De pont abban az időben, amikor ez az adás-vétel lezajlik, akkor Gyurcsány Ferenc cége készíttet egy másik vagyonértékelést, hogy megnézze, mi ezeknek az ingatlanoknak a tényleges piaci értéke. És ez a másik vagyonértékelés, amit már nem az eladó, az állam, hanem a vevő saját maga számára készíttet az mit állapít meg? Hogy a 6., 7. emeleti, általuk korábban 16 millió forintosra értékelt ingatlan valójában 45 millió 300 ezer forint. Hogy tényleg ennyi, azt az bizonyítja, hogy ilyen értéken apportálja Gyurcsány Ferenc a saját cégébe ezeket az ingatlanokat. A földszinti ingatlan, amit 6 millió forintért vesz meg, 27 millió forint. Csak ebből a két adásvételből összesen 50 millió forinttal gazdagodott Gyurcsány Ferenc azáltal, hogy az eladó állam számára más vagyonértékelést készíttetett, mint saját maga a vevő számára.

Az Orbán-család meggazdagodását vizsgáló bizottság megállapításaira egyértelműen illik az, amit ön megfogalmazott, hogy azok a történések, amelyet Orbán Viktornak vetnek fel a bizottság tagjai, akkor zajlottak Orbán Viktor közvetlen közelében, amikor ő miniszterelnök volt.

Én egy alapvető különbséget látok a két személyt érintő vádak között, hogy Orbán Viktor esetében hírbe hozó megfogalmazások vannak, tények, bizonylatok, dokumentumok nincsenek. Gyurcsány Ferenc esetében pedig tények, bizonyítékok, okiratok, szerződések, vagyonértékelések állnak a rendelkezésünkre.

Németh Miklós Attila interjú, Kossuth Rádió, Hátter

fideszfrakcio.hu