Az EP-testületben azért hallgatták meg a szerb és a vajdasági kormányzat, a vajdasági kisebbségek magas rangú képviselőit, illetve egy emberi jogi szakértőt, mert az EP legutóbbi teljes plenáris ülésén rendkívüli eljárás keretében újabb határozatban bírálta, hogy a jelentős részben magyarok lakta tartományban nem szűntek meg az etnikai jellegű erőszakcselekmények és incidensek. A találkozón Pack leszögezte: mindenkinek az az érdeke, hogy a nemzeti sokféleség megmaradjon a Vajdaságban. A meghallgatás nem arra szolgált, hogy bárkit vádoljanak - hangoztatta, leszögezve, hogy az EP kész segíteni a helyi hatóságoknak.
Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy elsősorban a társadalmat sújtó problémák ellen kell harcolni. Rámutatott: a felelős szerb vezetők sem tagadják, hogy voltak etnikai színezetű incidensek, az elkötelezettség azonban szerinte alacsonyabb szinten, illetve az igazságszolgáltatásban sok esetben hiányzik. A sajtónak nyilatkozva Józsa arra is intett, hogy a Vajdaság ügyének nem szabad szerepet kapnia a magyarországi választási kampányban. "Mi, határon túliak, meginnánk a levét, ha a választási kampány határai átcsapnának az ország határain" - mondta egy kérdésre válaszolva.
Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerint az EP minapi állásfoglalása nem reálisan írja le a helyzetet, emellett a probléma Brüsszelbe vitele a nacionalisták malmára hajtja a vizet. Szerinte a tények és számadatok sok esetben nem támasztják alá a kemény szavakat, "hangyából elefántot csinálnak".
Bojan Pajtic vajdasági kormányfő úgy vélte, a kisebbségek életkörülményei a tartományban megfelelnek a nemzetközi normáknak, és biztosítottak békés együttélésük feltételei, bár probléma, hogy több igazgatási funkció a szerb kormányzathoz került át. Peter Ladjevic, a nemzeti kisebbségek szerbiai tanácsának titkára szerint az incidensek száma nem adott volna okot az események nemzetköziesítésére.
Josip Zvonko Pekanovic, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács elnöke azt erősítette meg, hogy a tolerancia hiánya incidensekhez vezetett. A vajdasági autonómia eltörlése után radikalizálódott a helyzet - tette hozzá, sírgyalázások és falfirkák konkrét példáit hozva fel a horvát kisebbség elleni incidensekre is.
Sonja Biserko, az emberi jogi Helsinki bizottság szerbiai elnöke szerint az országban a Milosevic-érát követő rendszerváltás nem javította sokkal a nemzeti kisebbségek helyzetét, és a "Vajdaság talán a legnagyobb áldozata a szerbiai politikának". A kisebbségeket kizárták a politikai és társadalmi életből, privatizációból is - mondta. Problémának látta azt is, hogy sok a koszovói menekült a tartományban. Elismerte mindazonáltal, hogy az incidensek kezdete óta több kezdeményezés történt.
Az Európai Bizottság és a tagországokat képviselő tanács jelen lévő illetékesei méltattak az EU és Szerbia-Montenegró között kötendő stabilitási és társulási szerződés szerepét a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatban. Felszólalásaikban mindazonáltal a vártnál kevesebb szó esett a Vajdaságról, szélesebb általánosságokban elemezték a balkáni helyzetet.
A jelen lévő magyar EP-képviselők közül Szent-Iványi István (SZDSZ) egyebek között azt hangsúlyozta: csak akkor mehet előre a stabilizációs és társulási folyamat, ha a kisebbségi és emberi jogokat Szerbiában tiszteletben tartják. Kifogásolta, hogy még mindig nem jöttek létre azok az illetékes testületek, amelyek felállítására Vojislav Kostunica kormányfő tavaly ígéretet tett.
Hegyi Gyula (MSZP) úgy vélte, Belgrádban sok ígéretet még nem tartottak be, köztük a szabadkai tanárképző iskola létrehozását. A helyi magyarok rendőrségi arányának növelésében sincs igazi haladás. "A vajdasági autonómiára sem kaptunk eddig igazi választ Belgrádból" - fűzte hozzá.
Becsey Zsolt (Fidesz) arra mutatott rá, hogy a vajdasági kisebbségek arányfogyásáról, a fiatalok növekvő elvándorlásáról, az oktatási diszkriminációról eltérőek a statisztikák, és jelen van a megkülönböztetés a gazdasági életben is. Az unióhoz való közeledés folyamatában a végeredmény számít, nem csak az elkezdett folyamatok - emelte ki.
Gál Kinga (Fidesz) szerint "azért fordulnak az emberek Brüsszelhez, mert félnek. Ha Belgrádban megoldást kapnának az ügyeikre, nem jönnének el Brüsszelbe." Hozzátette: intézményépítés címén több lépést tettek a Vajdaságban, ami minta lehet, de csak ha tartalommal töltik meg.
Bunyik Zoltán, a vajdasági kormányzat oktatási és művelődési minisztere egyebek között jelezte: az utóbbi egy évben ő maga is rendőrségi és ügyészségi zaklatásnak van kitéve. Emlékeztetett arra, hogy a tartományi kormány toleranciaprogramot dolgozott ki. A szerbiai kormány szerinte "a gyakorlat szintjén" nem nézi jó szemmel a vajdasági törekvéseket a multikulturális jelleg megőrzésére.

MTI - fideszfrakcio.hu