A növekvő villamosenergia-ár miatt a kohó milliárdos veszteséget okoz a társaságnak. A Mal Rt. igazgatósága a körülmények figyelembevételével az inotai alumíniumkohó bezárása mellett határozott, amit június 30-án jelentettek be. A dolgozók, a szakszervezet - érthető módon - nehezen vették tudomásul a döntést, s minden követ megmozgattak azért, hogy ez megváltozzon. Szinte nem volt olyan közjogi méltóság, akit ne kerestek volna meg kérésükkel.

"Több száz munkavállaló és azok családjának sorsa, megélhetésük, életük teljes ellehetetlenülése vezérelt, hogy tollat ragadjak", írta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek Eper Julianna, az Inotai Alumíniumipari Szakszervezeti Tanács titkára. A levélben az állt, hogy tapasztalatuk szerint az elérhető kedvezőbb energiaáron túl a külföldi országokban jogalkotói eszközökkel az állam is segíti a Malhoz hasonló nagy energiafogyasztókat, egyebek között a rendszerhasználati díj megállapításával, annak megszabott képzési módszerével.

Javaslatuk szerint Magyarországon két lehetőség nyílna az állam számára, hogy elismertesse az alumíniumkohó kedvezőbb fogyasztási szerkezetéből adódó önköltségcsökkentési hatásokat. Az egyik az Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. tulajdonában levő atomerőműből ellátni az alumíniumkohót és ennek önköltségi árán adni a villamos energiát. A másik lehetőség a rendszerhasználati díjak csökkentése. Ezekkel megtarthatók lennének a munkahelyek, bejelentett, társadalombiztosítási járulékot és személyi jövedelemadót fizető és nem munkanélküli segélyt igénylő munkavállalókkal. Számításaik szerint az így megmaradó költségvetési bevételeknek és az elmaradó kiadásoknak az állam számára pozitív egyenlege van.

Ezt követően hasonló hangvételű, segítségkérő levelet küldtek hazánk újonnan beiktatott köztársasági elnökének, dr. Sólyom Lászlónak.

Időközben megkeresték a munkaügyi minisztert is, akitől azt kérték, ha elkerülhetetlen a kohó bezárása, segítse, hogy az alumíniumkohászatban ledolgozott huszonöt év után nyugállományba vonulhassanak az emberek. Az elutasító választ követően a szakszervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett: "Tiltakozunk, és nem értünk egyet a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, Csizmár Gábor hozzánk érkezett levelével. Korunk és egészségi állapotunknál fogva sem tudunk a kohászat megszűnésével más munkahelyen elhelyezkedni" - állt a felhíváson. Augusztus végén ismét levelet fogalmaztak a miniszterelnöknek, s mellékelték számára a tiltakozó nyilatkozatokat is. Azt kérték tőle, hogy újból vizsgálják felül e rendkívüli helyzetet és hozzanak a kohászok számára is megnyugtató, pozitív döntést.

Eközben - vagy éppen emellett - a társaság vezetése is intenzív tárgyalásokat folytatott a minisztériumokkal, de ezek sajnos szintén nem vezettek eredményre. A veszteséges gazdálkodás már az egyéb területek pénzügyi működését is veszélybe sodorta. A határozat meghozatala óta a társaság gazdasági környezetében semmi olyan érdemi változás nem történt, amely a júniusi döntés megalapozottságát megkérdőjelezhetné. Sőt a jövő évi ismert áremelkedések további kihívást jelentenek a Mal Rt. számára. Mindezek ismeretében dr. Sillinger Nándor vezérigazgató a napokban csoportos létszámleépítést jelentett be a munkaügyi központba. Az elbocsátás összesen 363 embert érint. Az alumíniumágazat inotai telephelyén 286-an (közülük 18 szellemi munkatárs) kapják kézhez a felmondásukat. A létszámleépítés érinti a kapcsolódó ajkai, inotai és székesfehérvári telephelyeken foglalkoztatott központi szervezetek és az alu-fém divízió létszámát is. Ezeken a helyeken további 77 (ebből 37 a szellemi) munkatársat bocsátanak el.

Eper Julianna a Naplónak elmondta, a szakszervezet számításai szerint az érintettek száma ennél lényegesen több. A létszámmozgás a korábban kiszervezett dolgozókat is érinti, így a leépítés közel 700 embert érint valamilyen szinten.

Biermann Margit, a Veszprém Megyei Munkaügyi Központ igazgatója úgy nyilatkozott a Naplónak, egyelőre nem tudják konkrétan az érintettek körét (munkakör, szakmai képesítés, életkor és a többi). Ilyen esetekben az elbocsátani kívánttal kérdőívet töltetnek ki, amelyben a következő időszak szándékai felől (például milyen tanfolyamon venne részt) érdeklődnek. Ha a munkáltató hozzá- járul, kitelepülnek a gyárba, ahol a dolgozókat közvetlenül tudják segíteni. Az igazgató asszony szerint az lenne szerencsés, ha már a felmondási idő alatt sikerülne elhelyezkedniük a munkavállalóknak, mert így elkerülnék a munkanélküliséget. Erre azonban kevés az esély, mert Várpalota térsége munkaerő-piaci szempontból nem a legjobb pozícióban van.

A Napló úgy tudja, a leállítás 2006. január 1-jén kezdődik és öt hétig tart. A százhetvenhat elektrolizálóberendezést lebontják, a tizenhatezer négyzetméter alapterületű csarnokot pedig a jövőben más célra hasznosítják.

Forrás: naplo-online.hu - Tremmer Tamás