A szívére vagy az eszére hallgatott, amikor nemrég a parlamentben megszavazta Románia EU-csatlakozását?

A szívemre és az eszemre is. A magyar külpolitika 15 éve azt az elvet követi, amely szerint nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi jó a külhoni magyarságnak. Egyértelmű, hogy az erdélyiek az EU tagjai akarnak lenni. Ez minél hamarabb valósul meg, annál jobb.

Az erdélyi és a hazai kritikusok szerint kivételes helyzetet mulasztott el a Fidesz, hiszen mondhatták volna, az autonómia nélkül nem voksolnak Románia uniós csatlakozására.

Az erdélyi autonómia esélyei nem lettek rosszabbak. Az önrendelkezés kulcsa az erdélyi magyarok kezében van. Az EU-n belül nem lehet megtagadni az önrendelkezést. Márpedig itt nagyon világos demokratikus igényről van szó. A héten Marosvásárhelyen az összes határon túli magyar szervezet találkozott, és üdvözölték a magyar parlament jóváhagyását.

Nem tanulhattak volna a románoktól, akik a pozitív döntés után elvetették a magyar kisebbséget pozitívan érintő törvény elfogadását?

Az időpontot a kormány tűzte ki. Nyugodtan tárgyalhattuk volna egy évvel később. A feltételeket nem mi szabjuk, mégsem szabad kitérni előle. Ugyanez volt a kettős állampolgársággal is. Az ország nem volt erre felkészülve, de ki kellett mellette állni.

A Románia EU-csatlakozására rábólintó Fidesz-magatartás miatt jött létre a radikális jobboldal szövetsége. A MIÉP és a Jobbik összefogásával újabb potenciális parlamenti erő jött létre. Hogyan értékeli ezt a Fidesz?

A radikális jobboldalnak Magyarországon nincs jövője. Ezek a kezdeményezések arra jók, hogy megosszák a jobboldalt, az MSZP érdekeit szolgálva. A jobboldali szavazótábor összetett, ám az alapkérdésekben egyetértünk. Ez kell legyen együttműködésünk alapja.

Tehát még kapcsolatot sem keresnek a MIÉP-Jobbik formációval?

Nem, a radikális jobboldalnak nincs esélye a parlamentbe kerülésre.

Akkor elképzelhető, hogy a radikális szavazók gondolatai a Fideszben fognak érvényesülni?

Mindenkit meg kell hallgatni, attól függetlenül, hogy valaki mérsékelt vagy radikális. A vállalható gondolatokat pedig tovább kell vinni.

A sajtóhírek szerint a Fidesz egyik radikálisnak tartott vezetőjét, Kövér Lászlót háttérbe szeretnék szorítani. Igaz ez?

A háttérbe szorulás és az előrelépés mindenkinek a saját teljesítményén múlik. Ha Kövér László el akarja mondani a gondolatait, akkor azt ezután is meg tudja tenni.

Holnap nagygyűlésen értékelik a Nemzeti Konzultáció eredményét. Mit lehet eddig összegezni?

A Nemzeti Konzultációt az utóbbi 15 év egyik legfontosabb eseményének tartom. Több mint 1 millió 700 ezer személlyel léptünk kapcsolatba. Most sokkal többet tudunk a magyar társadalomról, mint egy éve. Az emberek megfogalmazták, mit tartanak jónak, rossznak, és azt is, min kell változtatni. Az embereknek nem a demokráciából van elegük, hanem abból, ahogyan azt működtetik, úgy érzik, négyévente egyszer kíváncsiak a véleményükre.

Lehetséges, hogy a konzultáció előzetes eredményei befolyásolták az ön retorikáját? Két dologra gondolunk: az egyik a privatizációval kapcsolatos álláspontja, amely szerint majd visszakérnek bizonyos vagyont az állam számára. A napokban pedig "milliárdosok aranyköréről" is beszélt, amely a demokráciát vette el az emberektől.

Ezeket a gondolatokat az emberek véleménye alapján fogalmaztam meg. Sokan úgy látják, hogy a magyar gazdaság kettészakadt. Az egyik része remekül működik, napról napra bővül, így alakul ki a milliárdos aranykör. Ide alapvetően külföldiek és néhány nagyon gazdag magyar tartozik. A másik réteg a kis- és középvállalkozók világa. Amíg az aranykör félmillió embernek ad munkát, addig a kis- és középvállalkozók kétmillió családnak adnak kenyérkereseti lehetőséget. Ez a réteg azonban állandóan a túlélésért küzd, ami elfogadhatatlan.

Nem tartanak attól, hogy önöket is megtévesztheti az a társadalmi réteg, amely aktívabban vett részt a konzultációs válaszadásban az átlagnál?

Ha pártgyűléseket tartottunk volna, fennállna a veszély, de 1 millió 700 ezer ember véleménye meghatározó.

Ön szerint helyesen cselekedett Gyurcsány Ferenc, amikor az euró 2010-es bevezetését újra felpuhította?

Ez már csak egy következmény. Annak a beismerése, hogy a kormány gazdaságpolitikája megbukott, a kabinet a maga elé tűzött célokat rendre kénytelen feladni. Mi 2006-ban vezettük volna be az eurót, ami reális vállalás volt. Az új kormány viszont azt ígérte, hogy 2008-ban lesz eurónk. Ez áttolódott 2008 és 2010 közé, majd 2010-re. Most meg azt halljuk, hogy ez sem tartható.

Egyáltalán szükségünk van az euróra?

Nem véletlenül akar mindenki az eurózónához tartozni. Nálunk a fő kérdés az, milyen árfolyamon tudjuk átváltani az eurót. Rossz gazdaságpolitika mellett a forint kevesebbet fog érni.

Ön szerint mikor van reális lehetőség arra, hogy bevezessük az eurót?

Nem az a kérdés, hogy a mostani gazdaságpolitika mellett mikor lehet bevezetni az eurót, ugyanis ha minden így megy tovább, soha. Magyarországon 400 ezer munkanélküli van, a költségvetési hiány 8 százalék. A jövő évi költségvetésben vannak más meghamisított adatok is, amelyek a hiányt növelik. Jövőre ez elérheti a 10 százalékot is.

Még az idei költségvetésben is vannak olyan trükkök, amelyeknek elszámolását kifogásolhatja az unió?

Igen. Az uniós kritikák már útban vannak Budapest felé.

A Fidesz azt mondja, a költségvetés romokban hever. A jövő évi büdzsé ügyében az ellenzék tehet valamit?

A 2005-ös tervezet láttán a költségvetés kártyavár. A változás kényszerében a kormány szinte mindenbe belekap, de semmit nem visz végig. Néhány ponton kell változtatni, de azt radikálisan. Első az adórendszer: radikális csökkentést kell elérni. A politikai elitet is át kell alakítani: feleennyi képviselő kell a parlamentbe és az önkormányzatokba, csökkenteni kell a bürokráciát. Ezért is kértem fel egy adótanácsadó csoportot a gazdasági konzultációs tanácsadó testületben. Tagja Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Székely Péter, a Többségi Magyar Tulajdonú Cégek Klubja elnöke és Tolnay Lajos, a Magyar Alumínium Rt. elnöke és résztulajdonosa is.

De nincs itt átfedés a "milliárdosok aranykörével"?

Ez nem zavar, mert nem arról van szó, hogy az aranykört le kellene törölni a föld színéről. A baj inkább az, hogy ebbe a körbe a kis- és középvállalkozók nem tudnak bekerülni.

Ön a minap megint végighallgatta Gyurcsány Ferenc személyes kritikáját a parlamentben. Miért nem választják legalább frakcióvezető-helyettessé, hogy reagálni tudjon?

Néha két percben is lehet és érdemes reagálni. De a parlamentben a kormányfő rendszeresen a múlt vitáit akarja megvívni. Az emberek nem akarnak foglalkozni a múlt vitatott kérdéseivel. A döntéshozóktól azt várják, hogy előremutató javaslatokkal politizáljanak.

Az MSZP teljes gőzzel kampányol a jövő évi választásokra. Önök nincsenek késésben?

Hat hónap múlva lesznek a választások, az ország ma nagyon rossz gazdasági helyzetben van. Itt és most munkára van szükség, a kampány ideje még nem jött el. A korteskedés megakadályozza az embert abban, hogy higgadt, nyugodt döntéseket tudjon hozni.

Az interjút Szakács Árpád - Újvári Miklós készítette a Reggel című napilapban szombati számának