A Magyar Ifjúsági Tanács, a Bolyai Kezdeményező Bizottság, az Erdélyi Magyar Ifjak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága, valamint a Kolozsvári Magyar Diákszövetség Kolozsváron, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon szervezi a tüntetéssorozatot. A gyertyás-könyves felvonulás résztvevői első lépésként önálló magyar karok létrehozását sürgetik a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE), a jövő tanévtől pedig szerintük be kellene indulnia az önálló Bolyai Egyetemnek.

A kezdeményezők azt is követelik, hogy a román állam is támogassa a magyar állam által finanszírozott Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem fenntartását, továbbá hogy a magyar iskolásoknak ne kelljen románból anyanyelvi szintű vizsgákat tenniük. A megmozdulásról korábban már beszámoltak a sajtó képviselőinek Kolozsváron. Akkor Hantz Péter és Kovács Lehel, a Babes-Bolyai Tudományegyetem két oktatója az MTI kolozsvári munkatársának is elmondta: szeptember végén az Európai Parlament elé tárták az ügyet. Az európai fórum illetékes szakbizottsága elé terjesztett anyag szerint az erdélyi magyarság rendkívül alacsony arányban képviselteti magát a felsőoktatásban. A 6,6 százalékos romániai magyar népességnek ugyanis mindössze 1,6 százaléka végezheti anyanyelvén tanulmányait, emellett a felsőoktatásban résztvevő magyar nemzetiségű diákok számaránya is csak 4,4 százalék.

A jelentés készítői szerint kevés a magyar nyelvű képzést nyújtó szak Romániában, ráadásul a magyar oktatók száma is alacsony. Kifogásolják, hogy a képzőművészeti, agrártudományi, állatorvosi és mérnöki szakokon egyáltalán nem folyik magyar nyelvű oktatás. "Ezekre a problémákra a romániai magyar közoktatási rendszer autonómiája, valamint az önálló állami magyar tannyelvű egyetemi hálózat létrehozása és működtetése jelentené a megoldást. Ez a Bolyai Egyetem visszaállításával és a magyar költségvetésből finanszírozott Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem illetve Partiumi Keresztény Egyetem román állami finanszírozásával hozható létre. Ez esetben a Sapientia egyetem egyebek között a műszaki, agrártudományi, művészeti oktatást ölelné fel" - áll a dokumentumban.

Az előterjesztők szerint az önálló egyetem visszaállításának első és legsürgősebb lépése a BBTE-n tervezett önálló magyar karok létrehozása lenne. Emlékeztettek, hogy ezt a tervet a BBTE magyar oktatóinak 85 százaléka támogatja. A jelentéskészítők kifogásolták, hogy a BBTE-n továbbra sem hivatalos nyelv a magyar, hiányoznak a magyar nyelvű feliratok, magyar tudósokról mindössze három tervet neveztek el. Hantz Péter elmondta: elsősorban azért van szükség az önálló egyetemre, hogy a magyar nyelvű oktatás ne függjön a román egyetemi oktatástól. A BBTE-n önálló tanszékek létrehozását nem tartják elégségesnek, mivel szerintük a tanszékek nem rendelkeznek olyan nagy döntési hatáskörrel, mint a karok.

Úgy vélte, hihetetlen energiát köt le az erdélyi magyar felsőoktatásban dolgozók részéről a kisebb eredmények kivívása, az önálló egyetem megvalósulásával viszont "eltűnne az erdélyi magyarság feje fölött állandóan függő Damoklész kardja." Hantz Péter hozzátette: az erdélyi magyarságnak nincs szüksége olyan paternalizmusra, mint amilyet nagyon sok román politikus gyakorol vele szemben. A két oktató abban reménykedik, hogy a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitája után a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ismét szorgalmazni fogja az önálló karok és egyetem ügyét, hiszen - mint Hantz Péter mondta - egy egyetem akkreditálásáról a kormánynak kell döntenie, az ügy sikere nem más egyetemek oktatóival folytatott egyeztetésektől függ.

MTI - fideszfrakcio.hu