Mindenesetre ha lassan, nehézkesen jött is világra, maga a felismerés dicséretes teljesítmény az ország első emberétől. Szívből gratulálunk hozzá! Az viszont tagadhatatlan, Gyurcsány a gyors elhatározások és tettek embere, mert amint értesült arról, hogy hazánkban szegények is élnek, sőt arra is rádöbbent, miszerint a szegényeknek nehezebb a sorsuk, mint a gazdagoknak, azonnal belevette őket az aktuális szónoklataiba, s még a hosszú távú ígérgetési listáján is nyitott nekik egy rubrikát. Ezentúl a szegényeknek is jut pár jó szó, homályos biztatás meg fogadkozás, magukra vessenek, ha nem érik be annyival.
Lehet, még nem vették észre, de szombat (2005. október 15.) délután óta működik hazánkban a Nemzeti szegénységellenes program, amelynek célja, hogy tíz év alatt felszámolják (!) a szegénységet, ám a program nemcsak hosszú távú stratégiát dolgoz ki, hanem a következő egy-két évre is útmutatást nyújt. A részletek kimunkálásával Ferge Zsuzsát bízták meg, aki laptársunk információi szerint a miniszterelnöki bejelentés pillanatában még semmit nem tudott a megtisztelő felkérésről, ennek ellenére huzakodás nélkül vállalta a feladatot. Első nyilatkozatában kifejtette: a kormányfővel egyetértésben a program első eleme a gyermekszegénység elleni koncepció kialakítása lesz, amelynek részleteit még nem árulta el, ám jelezte, a Fidesz-féle családi adókedvezmények rendszerét nem tartja alkalmas eszköznek a szegénység elleni küzdelemben. Az akadémikus asszony a szegregáció megszüntetését véli a legfontosabb teendőnek, nyilván a mieinknél mélyebb információi vannak az ok és okozat közötti összefüggésekről.
Pillanatnyilag az sem teljesen világos, miként lehet a gyermekek szegénységét a felnőttképzéstől elkülönítve kezelni, magyarán: mi a garancia arra, hogy a gyermekeknek szánt támogatásokat valóban a gyermekekre költik? A kézenfekvő megoldás, miszerint a gyermekeket maga az állam látja el, azaz nem a szülők kapják kézhez az erre szánt pénzeket, súlyos beavatkozás lenne a családok integritásába, s egyértelmű kommunista reminiszcenciákat ébresztene. Netán Gyurcsány arra gondol, hogy a program kifutásakor, tíz év múlva a gyerekek jelentős része már úgyis felnőtt, s addigra a folyamatos propaganda meggyőzi őket, Magyarországon legyőzték, megszüntették, felszámolták a szegénységet.
Egy lendületben lévő, dübörgő gazdaságban a szegénység elleni küzdelemnek is lehetnének esélyei, akár látványos eredményei. (A szegénység felszámolását a leggazdagabbak sem tudták elérni.) A jövő évi költségvetésben nem lelhető oly fejezet, amely a szegénység visszaszorításáról szól. Düböröghet a magyar gazdaság, de egy-két évig az útmutatásokkal kell megelégednünk, konkrét javulásra nem számíthatunk. Amennyiben Gyurcsány lázálmai valóra válnak, a magyarországi szegénység szintje még tíz évig nem változik. (Ez az optimális eset, mert minden amellett szól, hogy romlani fog.)
Az EU számításai szerint a magyar lakosság 70-80 százaléka szegénynek számít, mert jövedelmük nem éri el az unió átlagának a felét. Magyar kutatók megállapították, a lakosság 10 százaléka havi 23 ezer forintnál kevesebből él. Egy kétkeresős, átlagfizetéssel bíró, kétgyermekes család éppen csak eléri a létminimum küszöbét. Kétségtelen, ha megszűnik a szegregáció, a szegénységi mutatók is jobbak lesznek.

Ugró Miklós, Magyar Nemzet

fideszfrakcio.hu