A tartományi képviselőház európai integrációért és a nemzetközi együttműködésért felelős bizottsága keddi ülésén foglalkozott az EP szeptember végi határozatával, amely elmarasztalta Szerbiát a vajdasági kisebbségek jogainak megsértése miatt. A testület határozati javaslatot fogadott el, amelyben tényfeltáró bizottság megalakítását kezdeményezte az EP-határozat miatt. Nenad Canak parlamenti elnök szerint a tényfeltáró grémiumnak be kell szereznie a belügyi és igazságszolgáltatási szervektől a konkrét adatokat az etnikai alapú incidensekről, az elfogott tettesek, illetve az elindított bírósági eljárások számáról.
Belgrádi hírügynökségek szerint a vita során a képviselők zöme azon a véleményen volt, hogy az EP-határozat nem tükrözi a tényleges helyzetet a Vajdaságban, de a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem áll a helyzet magaslatán, a köztársasági szervek pedig nem törődnek a problémával, és ez az oka annak, hogy Brüsszelben is foglalkoznak vele. A képviselők bíráltak egyes sajtóorgánumokat, amiért szenzációt hajhászva tudósítanak az incidensekről, mások pedig hallgatnak róluk.
Petar Teofilovic vajdasági ombudsman ugyancsak azt a véleményét fogalmazta meg kedden, hogy az EP-határozatban lévő minősítések elnagyoltak, de a történtek után az állami szerveken a sor, hogy a gyakorlatban bizonyítsák az ellenkezőjét. Teofilovic szerint az év eleje óta egyetlen panasz sem érkezett hozzá olyan személyektől, akik etnikai erőszak áldozatai voltak. Az újvidéki Scan nevű közvélemény-kutató intézet kedden közzétette felmérését, amelyből kiderül, hogy a tartomány lakóinak 70 százaléka szerint a vajdasági kisebbségeknek nincsenek komoly problémáik. A megkérdezettek alig 5 százaléka mondta határozottan azt, hogy gondok vannak a kisebbségi jogok érvényesítése terén

MTI - fideszfrakcio.hu