Nálunk főleg Kelet-Magyarországon, a veszélyeztetett Romániához közel eső területeken élnek sokan baromfiból. Nemrég korszerűsítéseket hajtottak végre az uniós szabványoknak megfelelően, jórészt hitelekből. Most rettegnek és imádkoznak. Ha baj lesz, ez az ágazat nem fog két év alatt talpra állni.
A probléma gyökere, hogy túlságosan szeretjük a csirkét. Még a csontközelben fekete húsú, taplószáraz, olykor enyhén halszagú változatot is, melyből hazánkban több százezer tonna vár késre. Hogy miért fekete a csont körül, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a növekedésgyorsító adaléktól, mások szerint attól, hogy nem véreztetik ki őket rendesen. Nincs rá idő.
Emlékszem, anyám mindig jól kivéreztette; fölkapott egyet az udvaron bóklászó szárnyasok közül, borotvaéles konyhakéssel elvágta a csapkodó áldozat nyakát, és várt pár percig, hogy kipumpálódjon a vér az állatból. Hófehér volt a rántott csirke húsa, le lehetett szopogatni a csontot.
Ma már nem csak hét végén eszünk csirkét. Emiatt szorosan összezárva rengeteg szárnyas torlódik Európa-szerte a tenyésztőüzemekben. Ezzel teljesítettük a betegség gyors terjedésének első feltételét. A második feltétel megteremtéséhez, az életképes kórokozó megjelenéséhez a legjobb út a változatos és sűrű vakcinázás, valamint a környezet fokozott vegyszerterhelése, ami ellen a vírus pazar mutációkkal védekezik. Mindezek miatt 1955 óta huszonnégy ízben robbant ki madárinfluenza Európában, de a maihoz hasonló sajtó- és hisztériakampány egyiket se kísérte.
Jó dolog az óvatosság, meg aztán gyorsul a médiatempó, de van itt néhány konok tény. Egy: az inkriminált vírusnak az utóbbi években alig több mint hatvan áldozata volt világszerte; az érintetteket nem vigasztalja a statisztika, de ennyien egy kis országban belehalnak egy tél végi influenzajárványba. Azonkívül a sztárvírusnak nem létezik emberről emberre terjedő változata. Kialakulhat, de a multiplex rendszerben, amit világnak nevezünk, kering még néhány kórokozó, hasonló lehetőséggel. Mégsem oltjuk be mindegyik ellen a magyar minisztereket.
Cui prodest? - kinek jó a madárinfluenza körüli felhajtás? A baromfis gazdáknak nagyon rossz; különösen az unióban egyre népszerűbb, tiszta húst biztosító szabadtartású ágazatnak, ahol a szárnyas kapirgálhat az udvaron, kap lucernát meg tyúkhúrt, és érintkezhet a vándormadarak ürülékével. Még senki sem bizonyította, hogy a vándormadarak terjesztik a kórt, de ha ez az ágazat összeomlik, nem marad a fekete csontú, nagyüzemi csirkének versenytársa. A vakcinákat előállító gyógyszercégek egészen biztosan jól járnak; és jól járhat az a kormány, amelyik totális csődbe kergette a magyar egészségügyet, s most alkalma van fenemód hatékonynak, gyorsnak, lendületesnek és elkötelezettnek látszani. Ám hadd okozzak gyors csalódást az összeesküvés-elméletek kedvelőinek: nem gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc rendelte a madárinfluenza-vírust az ufóktól. Igaz, ezt kizáró bizonyítékkal sem rendelkezem.
A kivéreztetés időigényes munka. Négy éve tart, lassan befejezik. Hogy fehér legyél, te rút, szibarita váz!

Balavány György; Magyar Nemzet

mno.hu - fideszfrakcio.hu