Petykó Zoltán hangsúlyozta, hogy elhibázottnak tartják a kormány döntését, és a kamara mindent elkövet azért, hogy a Budapest pályázatában megfogalmazott fejlesztések megvalósuljanak, mert a főváros kulturális, gazdasági fejlődése kulcskérdés az ország egésze szempontjából is.
A kamara elnöke elmondta, hogy a BKIK a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen megtárgyalta a Közép-magyarországi Régió stratégiai fejlesztését, a Budapest főváros fejlesztési programját, a Podmaniczky Programot, a Budapest 2010 Európa Kulturális Fővárosa Pályázatot.
A két kamara egységes állásfoglalása szerint a Budapest pályázata a kulturális főváros címre ötletdús, kreatív anyag, legfőbb érdeme, hogy stratégiai városfejlesztési elemeket is tartalmaz. A két kamara támogatja azt, és javasolja kormánynak a pályázatba foglalt stratégiai elképzelések, beruházások megvalósítását.
"A kormány döntése a kulturális főváros pályázatról az utóbbi évek legelkeserítőbb, legbutább döntése volt, érthetetlen és értelmetlen egyszerre, mert Budapest olyan alapadottságokkal, kulturális eszközrendszerrel rendelkezik, amely egyetlen versenytársának sem lehetett adottsága" - mondta a BKIK elnöke. Budapest fejlesztése stratégiai kérdés a Nemzeti Fejlesztési Terv II szempontjából - tette hozzá.
A BKIK elnöke szerint a következő években óriási forráshiány várható minden szférában, hiszen 2006-ban választások lesznek, elkerülhetetlen a nagy biztosító rendszerek reformja, az Euró 2010-es bevezetése pedig költségvetési hiány kordában tartását igényli, az uniós fejlesztési pénzek hatalmasok lesznek, és ezek előfinanszírozása is jelentős forrást igényel. Mindezek eredője azt mutatja, hogy az állam óriási terheket fog az állampolgárokra, a vállalkozásokra terhelni, nem lesz jelentős felhalmozott pénzösszeg, ezért minden egyes befektetett forintnak megnézik a sorsát - mondta a kamara elnöke.
A kamara elnöke szerint önmagában az sem volt jó döntést, hogy a kulturális főváros címért versenyt hirdettek, mert nem voltak azonos feltételek, ezért politikai párharcot hirdettek, nem pedig gazdaságit. A kamara elnöke szerint ennek a versenynek alapvetően gazdasági-kulturálisnak kellett volna lennie. Kérdés, hogy a kormánynak a döntés meghozatalára volt-e kompetenciája úgy, hogy szinte sehol nem kérdezte meg a lakosságot, vállalkozókat, a nyilvánosságot egy 12 fős tekintélyes grémiumot testesítette meg.
A kamara elnöke hangsúlyozta azt is, hogy Budapest biztosította volna a többi hat magyar város bevonását a rendezvényekbe.
A BKIK elnöke hangsúlyozta, hogy véleményük nem a nyerő város, vagy bármelyik pályázó város ellen szól, viszont nem azonos nagyságrendű pályázatok futottak, mert Budapest fejlesztési elképzelései ebben a projektben meghaladták a 100 milliárd forintot.
A BKIK elnöke a Podmaniczky Program egyik hibájának említette, hogy Budapest szükséges, elkerülhetetlen fejlesztéseit sorolja fel listaszerűen, hierarchia nélkül. Az alapelvek között nem jelöl meg preferenciát, az alapelvek között említett hatékonyság és szolidaritás egyszerre említése ellentmondásos. A Közép-magyarországi stratégiai terv ugyanakkor ezzel szemben egyértelműen a versenyképességre helyezi a hangsúlyt.
A BKIK elnöke úgy fogalmazott: jó, hogy elkészült Podmaniczky Program, de még mindig nincs stratégiája Budapestnek 15 év után sem. A Podmaniczky Program hibája, hogy nincs megtérülési számítás, hatástanulmány, nem vagyonszemléletű, hogy nem vonja be a lakosságot, nem mozgósítja a magántőkét. Ehhez lett volna szüksége a kulturális főváros cím elnyeréséhez, mert a befektetők érdekeltté váltak volna beruházásokra.

MTI - fideszfrakcio.hu