fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Brüsszeli intő
2005. október 21., 09:06
A brüsszeli bizottság szerint csak álom Gyurcsány Ferenc e heti bejelentése, hogy a magyar kormány mégis 2010-ben akarja bevezetni az eurót. A pénzpiac is úgy véli: 2013-14-nél előbb nem jön el a bevezetés dátuma - írja a Magyar Hírlap.

A kormány által 2005-re és 2006-ra kitűzött államháztartási hiánycélokat Magyarország várhatóan meg sem közelíti, más szóval a jelenlegi állami gazdálkodás mellett teljesíthetetlen vágy a deficit leszorítása három százalék alá, ami az euró 2010-es bevezetésének előfeltétele - állapította meg Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosa a testület ülésén. A magyar kormányt az idén immár másodszor rója meg a bizottság túlköltekező és kiegyensúlyozatlan költségvetése miatt. Evégett néhány tagország már felvetette, hogy csökkentsék felzárkóztatási támogatásait, de Almunia szerint ahhoz teljesen más eljárást kellene követnie a bizottságnak, s ez most nem áll szándékában.

Rovó rovó hátán

A mostani rovó és a magasabb hiány közvetlen okai az autópálya-építések és az elmaradt reformok. Így az uniós szabványok alapján a nyugdíjreform kiadásai nélkül számított hiány idén a kormány szerint a GDP 6,1 százaléka lehet az eredetileg tervezett 3,6-del szemben. Úgy hiszik: ez a szám jövőre 4,7 százalékra csökken. Igen ám, de a Gripen vadászgépek beszerzése fél százalékkal növeli a hiányt, így az minimum 5,2 százalék lesz 2006-ban is, nem beszélve a januári áfacsökkentés bevételi kockázatairól. A bizottsági közlemény szerint ha számolunk ezekkel és a növekvő szociális kiadásokkal, úgy a deficit 2006-ban elérheti a GDP 6,7 százalékát. A bizottság közleménye szerint "a tervezett adócsökkentés ellentétes a tanács korábbi javaslatával, amely bármely bevételmérséklést a deficitcél elérésének függvényévé tesz". A kormány által tervezett kiigazítási pályától 2005-ben és 2006-ban való lényeges eltérés, továbbá a reformok hiánya miatt tovább mélyül a makrogazdasági egyensúlyhiány - üzente a bizottság. A téma hamarosan a pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin elé kerül: ott mondják ki a végső szót, ami egy újabb figyelmeztetés lehet. Ám pénzbüntetésről szó sincs, mivel Magyarország nem tagja az eurózónának; ez az egyetlen vigasztaló a brüsszeli közleményben.

A büntetés a forintesés?


Ha Brüsszel nem is, a pénzpiac előbb-utóbb büntetni fog a gyengébb forinttal. Egy ilyen bizalmi válság esetén az ostor azokon csattan, akik nem tudnak védekezni ellene: a devizában eladósodott háztartásokon. A Financial Times minapi cikke azt elemezgeti, hogy egy jelentősebb forintgyengülés milyen hatással lehet a megugró forinttörlesztő-részletek miatt a háztartásokra, végső soron az egész bankrendszerre. A végkövetkeztetés nem túl biztató.
Ugyanakkor a Reuters hírügynökség által megkérdezett tizenöt hazai és külföldi pénzügyi elemző szerint az euró árfolyama a mostani 253-ról év végére is csak 255 forintra emelkedik, s jövőre sem várnak nagy forintgyengülést. (Igaz, a felmérésben nem nyilvánítottak véleményt a hatalmas tőkét mozgató londoni bankok - a HSBC vagy a CSFB - elemzői.) Ugyanezen elemzők szerint idehaza leghamarabb 2013-ban lehet bevezetni az eurót, de volt olyan vélemény is, mely szerint négy évet csúszik majd a valutacsere. Gyurcsány Ferenc kormányfő ugyan a héten bejelentette, hogy a kormány célja mégis az euró 2010-es bevezetése, ám - írta a Reuters - ezt a nyilatkozatot a befektetők és az elemzők nem tudták komolyan venni.

Kell-e nekünk euró?


Feltehetjük a kérdést, hogy mire föl ez a nagy felhajtás az államháztartási hiány leszorításával, tényleg olyan nagy szükség van-e euróra. A deficit magas, függetlenül attól, hogy mikor lesz euró Magyarországon. A magyar államkassza az idén 1022 milliárd forinttal, jövőre 1500 milliárddal költ többet bevételeinél. A hiányt pedig csak adósságból tudja finanszírozni az állam, ez évi kilencszázmilliárd forintba kerül. (Az éves nyugdíjkiadás 1800 milliárd, az egészségügyi pedig hétszázmilliárd.) Az euró bevezetése stratégiai kérdés. A versenytársak (Szlovénia, Szlovákia, Cseh- és Lengyelország) egytől egyig átállnak a közös valutára. Ha Magyarország egyedüliként kimarad ebből, az súlyos versenyhátrányt jelent majd a tőkebehozatalban, az új munkahelyek létesítésében a gazdasági integrációban: mindennek árát végül lassabb gazdasági növekedéssel vagy akár recesszióval kell majd megfizetni.

Magyar Hírlap - fideszfrakcio.hu