Már csak azért sem, mert ilyesmit senki sem állított a parlamentben. Akkor hát magyarázzuk el neki még egyszer. Hátha megérti. November 4-e öröksége nemcsak a népirtással felérő vérengzésé, hanem bizony valami más is.
November 4-e az árulás, a hazugság, valamint az árulással és hazugsággal szerzett vagyon örökségét is jelenti. A magyar nép hóhérain kívül ezért azok is november 4-e örökösei, akik a hatalom ormain sütkérezve az árulás, a hazugság, és az így szerzett vagyon haszonélvezői, akik ennek a hagyománynak a továbbéltetői vagy megtestesítői.
Hogy miért is? Elsősorban azért, mert 56-ot Kádár apró dögei, azaz a Kádár-Apró-Dögei-kormány árulta el és támadta hátba, amikor bátran behívták a szovjet a tankokat, hogy azok igazságosan eltiporják a forradalmat. Így lett akkoriban a vörös, no nem a buli színe, hanem a véré. Az utcákon és tereken kiontott véré.
Másodsorban azért, mert árulásukat hazugságokkal tetézték, többek között akkor is, amikor azt ígérték a felkelőknek, hogy nyugodtan tegyék le a fegyvert, mert a forradalomban való részvétel miatt nem esik majd senkinek sem bántódása. Tényleg nem esett. Nem végezték ki Nagy Imrét sem, aki nem volt hajlandó asszisztálni Kádár apró dögei árulásához. És nem végezték ki azt a több száz embert sem, akiket Kádár apró dögei végül arccal lefelé jeltelen sírokba hánytak. Nem börtönöztek be több mint 20 000 embert sem, és nem kellett a dühödt hatalomtól való jogos félelem miatt másik több mint 200 000 honfitársunknak sem "disszidálni", már ahogy ezt akkoriban mondták.
És végül, de nem utolsó sorban, ugyan mi közük van a hazugoknak és árulóknak a vagyonhoz? Hát semmi. Olyannyira semmi, hogy én és te, kedves olvasó, mi mindketten elzabrált rózsadombi villában lakunk, ha nem tudnád, nem úgy, mint a jelenlegi miniszterelnök, akinek semmi köze az 56-ot vérbefojtó Apró Antal snájdig kéglijéhez. Tudod, ahhoz a megfittelínázott villához, amit Anti bácsi természetesen nem az apukájától örökölt, hanem a szegénységpárti párt utalt ki nekije, miután kisajátította eredeti tulajdonosaitól. Mert ugye ez már akkoriban is így volt bátor és igazságos.
Na már most van-e bármi köze az árulás hagyományához Gyurcsány Ferencnek? Nincs. Nincs, hiszen ő a hatalom nem éppen demokratikus megszerzése érdekében (demokráciában ugyanis a nép szokott miniszterelnököt választani) nem árulta el és nem szúrta hátba Medgyessy Pétert, azt az embert, aki ilyen meg olyan volt, de mégiscsak választásokon révén került a miniszterelnöki bársonyszékbe, és akinek ő, mármint Gyurcsány, gyakorlatilag a 2002-es választási kampány óta "stratégiai főtanácsadója" volt. Gyurcsány Ferencnek tehát semmi köze sincs az árulás hagyományához. Ezt számtalan más példa mellett ráadásul az a tény is fényesen bizonyítja, hogy Magyarország miniszterelnökeként nem ő volt, aki a magyar emberek magyar állampolgársága ellen kampányolt. Gyurcsány Ferenc tehát soha életében nem árult el senkit, és semmit, különösen nem a hatalom mindenáron való megszerzése, megtartása vagy puszta gyakorlása érdekében. Mindez azt bizonyítja, hogy a jelenlegi miniszterelnöktől semmi sem idegenebb az árulásnál.
Akkor tehát hazudós lenne? Nem, nem és nem. Nem hazudott ő soha életében. Hogy ezt honnan lehet tudni? Hát onnan, hogy a szeme sem rebben. A szeme sem rebbent akkor sem, amikor épp október 23-a kapcsán a spontán módon a következőket kérdeztette a spontánul készségesen pillogó riporterrel, és spontánul a következőket válaszolta ennen spontánul feltetetett spontán kérdésére:
"Riporter: Politikára visszatérve, hiszen nem lehet elmenni amellett, hogy ma október 23-a van. Az Operaházban mondott egy szokatlan beszédet a megemlékezésekkel kapcsolatban.
Gyurcsány Ferenc: Hát vagy inkább ilyen szótlanságba forduló beszédet, mert miközben nagyszerű és csodálatos 56, ezt a nagyszerűséget beárnyékolja és indokolatlanul és bántóan a szitokszavaknak, valamint furcsa, az egymás tisztességének elvitatásának árnya. Mi marad más hátra, a hangoskodás helyett talán egy pillanatnyi némaság, és arra való figyelmeztetés, hogy nem értik, el is lehet ám ezt rontani, 56 nagyszerűsége az keserűségbe is fordulhat, és jó lenne visszafordulni erről az útról.
Riporter: Köszönjük szépen, hogy itt volt nálunk.
Gyurcsány Ferenc: Köszönöm." +Zsebtévében a filmfelvétel
Így mondta hát a drága ember, az akinek oly megkérdőjelezhetetlen demokratikus meggyőződése. De hát szokott-e hazudni egy demokrata? Kérdezem én, szokott-e ilyen gyáván, sunyin, álszenten, ordasan, alattomosan, eltervezetten, előre megfontolt szándékkal, aljas indokból elkövetett módon, lábszagúan, velőtrázóan, arcpirítóan, szégyentelenül, kimódoltan, ájtatosan, "leszaromazénnépemetazcsaküljönatévéelőttéscsodáljonengem" modorban, kivagyi módon, átszellemülten és felettébb folyamatosan hazudni egy demokrata? Szokott-e?
Nem szokott.
Így hazudni csak kevesen képesek. Gyurcsány Ferenc például semmiképpen. Mert aki most, 2005 október 23-án, vasárnap délután 1 órakor, szó szerint ezt mondta bele a kamerába, hogy aztán este majd ezt vetítsék egyenesen a te arcodba kedves olvasóm, nos az az ember nem lehetett Magyarország miniszterelnöke. Mert Magyarország miniszterelnöke nem csinálna olyat, hogy akkor ő most bemegy a tévébe, és azt mondja például délután egykor, hogy este nyolckor majd azért nem mondott beszédet, mert hát így meg úgy megpártoskodták az ünnepet a pártok. És az az ország sem lehet Magyarország, ahol ezt megcsinálják, hogy akkor délután felveszik, hogy miért nem mondott beszédet este nyolckor, majd aztán este nyolckor tényleg nem mond, és aztán leadják, hogy miért is nem mondott, mintha mi sem történt volna, helyre billentve mintegy a kizökkent időt. És az az ország sem lehet Magyarország, ahol ezután azt mondja a TV, ami annyira közszolg, hogy szinte már állati, hogy ez így rendben van, mert most mi is itten a probléma. Nem, ez nem lehet Magyarország. Ilyen nálunk egyszerűen nem történhetne meg. Nem is nálunk történt ez a meg nem történt eset. Csak a mocsok fideszesek ármánykodása volt ez is. Talpig becsületes hát Gyurcsány Ferenc, hiába, folttalan igaz jellem ő minden tekintetben.
És akkor itt van még az a fránya vagyoni kérdés. Hogy az úgy lett volna, hogy az a vagyon lett volna valakiké, amit aztán Apróék elvettek a néptől, mert azt mondták, így lesz csak a népé, majd a Gyurcsány-félék lettek volna, akik a nép vagyonát végül zsebre tették? Így nézne ki az egészen eredeti tőkefelhalmozás? Nem, nem így volt. Ilyet állítani rút esztelenség. A populizmus setét tömlöcébe azzal, aki ilyesmit állít! Miért mondanánk tehát, hogy november 4-e örököse lenne, az aki november 4-e örököseinek vagyonában dőzsöl? Különben is, a jelenlegi miniszterelnöktől mi sem áll távolabb ennél!
Szóval jó itt, most hogy megcsináltuk, igazságosan és bátran, mert osztozni különben is jó, szóval jó neked és nekem, bizony jó nekünk, kedves olvasóm, amikor itt ülve apró kis rózsadombi villácskánkban, apró liftünkön leereszkedünk apró uszodánkba, fincsi koktélokat is iszunk... Mi aztán tudjuk milyen a buli színe, mert mi vagyunk, akik lopunk is, csalunk is, hazudunk is. De szerencse, hogy él közöttünk egy igaz és folttalan ember. Ő a mi szegény-szegény miniszterelnökünk, aki most is édesanyja mellé kucorodva figyeli a gázóra állását.
De most már későre jár, valami nagyon sötétlik. Vagy ilyen volna a sötétség délben? Nem, nem, dél is elmúlt már. Alighanem most van pontosan délután egy óra éppen. Tudod, kedves olvasó, ez a legmegfelelőbb idő, hogy este nyolckor jól megsértődjünk. Mert ilyenkor már az 56-os "villamos is aluszik. A társadalmi tudat is. Máma már nem hasad tovább."
Ja, és még egy apróság a történethez. Ki volt, aki 1958 június 19-én felállt és bejelentette a parlamentben, hogy "igazságos ítélet született", és kivégezték Nagy Imrét? Jó kérdés. Küldjük el a buzerába? Különben is rossz az, aki rosszra gondol Inkább tippeljünk! 1. Apró. 2. Antal. X. Apró Antal. És ki volt az, aki az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetségi titkár döbbenetes vagyoni gyarapodásához segítséget nyújtott? 1. Apró. 2. Piroska. X. Apró Piroska.
És ennek az égadta világon semmi köze ahhoz, hogy Gyurcsány Ferenc hogy szereti Dobrev Klárát.
Másról van szó. Egészen másról. Teccikérteni?
nemecsek ernő